Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1947. ÉVI DOKUMENTUMOK
11 Jézus Szíve (Népleányai) Társaság. Bíró Ferenc jezsuita alapította Budapesten 1921-ben abból a célból, hogy a társaság tagjai a munkások között lelki és szociális gondozást végezzenek, valamint a katolikus sajtó terjesztésében segédkezzenek. 12 Ferences rend. 13 A választások napján, 1947. augusztus 31-én nagy vihart kavart a Magyar Kommunista Párt által kezdeményezett és aktivistái által lebonyolított kék cédulás (névjegyzékkivonattal történő) szavazás. Az alkalmazást maga a törvény tette lehetővé, amikor úgy rendelkezett, hogy a választások napján nem a lakóhelyükön tartózkodók máshol is leadhatták szavazataikat. A kék cédulával leadott szavazatok számát ma már nem lehet megállapítani. Péter Gábor, az ÁVO főnöke korabeli jelentése szerint 62 981 szavazatot adtak le ilyen módon. Mások, visszaemlékezők és kutatók 100-200 ezerre becsülik ezt a számot. Tény és való, ez az akció a magyar demokráciának felmérhetetlen károkat okozott. Az 1947 augusztus 31-én megtartott országgyűlési választásokon a Fejér megyében leadott érvényes szavazatok száma 141 617. Az érvényes szavazatok 30,3%-át a Független Kisgazdapárt, 18%-át a Magyar Kommunista Párt, 15,4%-át a Szociáldemokrata Párt, 13,5%-át a Keresztény Női Tábor, 11,2%-át a Nemzeti Parasztpárt, 8,5%-át a Független Demokrata Párt, 1,1%-át a Polgári Demokrata Párt kapta . 143. A MAGYAR KOMMUNISTA PÁRT FEJÉR MEGYEI TITKÁRÁNAK LEVELE AZ ÉRTELMISÉGI CSOPORTHOZ, MELYBEN KÉRI, HOGY AZ 1848-49-ES FORRADALOMMAL KAPCSOLATBAN ÁLLÍTSANAK ÖSSZE A REAKCIÓS ELEMEKET LELEPLEZŐ FORRÁSGYŰJTEMÉNYT Székesfehérvár, 1947. szeptember 13. /1947. sz[ám] mjegyei] bizottság] [194]7. szeptember 13. M[agyar] K[ommunista] P[árt] Székesfehérvár Szervezet Értelmiségi csoportjának Tisztelt Elvtársak! Székesfehérvár A Magyar Kommunista Párt 1848-as emlékkönyvének összeállításához szükségünk van helyi levéltári és egyéb anyagra a szabadságharc alatti ellenforradalmi mozgalmak, törekvések, mozzanatok stb.-re vonatkozólag. Különösen érdekelnek bennünket a következő kérdésekre vonatkozó anyagok: 1. ) Hogyan működtek együtt a reakciós elemek a haza ellenségeivel, az osztrákokkal, a cári hadsereggel, a lázadó nemzetiségekkel (Jellasiccsal, stb.). Ilyen irányú agitációk, kémkedések az ellenség katonai és egyéb támogatása. 2. ) Hogyan szabotálták a reakciós elemek a ’48-as kormány rendelkezéseit, nevezetesen a jobbágyság megszüntetésére vonatkozó törvényeket és rendeleteket. 3. ) Kik voltak a Békepárt1 helyi exponensei, hogyan igyekeztek a defetizmust terjeszteni, a katonai mozgósításokat megakadályozni, a kishitűség szellemét elterjeszteni stb. 4. ) Kik és hogyan denunciálták a hazafiakat, juttatták őket börtönbe vagy akasztófára. Az ilyen esetek érdekelnek bennünket, akár a szabadságharc idején, akár a szabadságharc bukása után történtek. Erre az anyagra azért, van szükségünk, hogy megmutassuk, kik voltak a szabadságharc ellenségei, a hazaárulók ’48-49-ben és hogyan dolgoztak. Ez az oldala a szabadságharcnak eddig jóformán nem lett feldolgozva, az anyaghoz most sem könnyű hozzáférni, mert hiszen az érintett, főképpen nagybirtokos, mágnás tényezők őrizkednek attól, hogy nyil304
