Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1947. ÉVI DOKUMENTUMOK
Komoly növelését jelentette pártunk befolyásának a megye lakossága körében a gazdasági vonalon felvett követelések, és az ezen a téren elért eredményeink, pl. a Váli járás aszály sújtotta lakossága köréből megszerveztünk egy küldöttséget az összes községek küldötteiből, melyet felvezettünk a főispánhoz (szoc[iál]dem[okrataj), és azonnali segítséget követeltünk a számunkra. A főispán elutasító magatartást tanúsított a küldöttséggel szemben, ugyanakkor a kommunista alispán minden segítséget megadott a számunkra. Ez a jelenség is szemléltetően bizonyította, hogy kik állanak a nép mögött. Bicske és környéke lakossága között nagy hatást keltett az a követelésünk, melyben a Bicske környéki széntelepek azonnali feltárását követeltük, a munkanélküliség megoldásának és a környék gazdasági felemelkedésének érdekében. Több helyen értünk el komoly sikereket, a villanybevezetés sürgetésével vagy megvalósításával, gyümölcs és főzelék szárítóüzem felállításának sürgetésével, konzervgyár létesítésnek felvetésével. Nagyon jó anyagot szolgáltatott a propagandánkhoz a G[azdasági] F[őtanács]nak az az intézkedése, amellyel leszállította a villany árát 20 százalékkal, rövid idővel azután, hogy ezt a követelésünket bedobtuk a köztudatba.4 Komoly visszhangot keltett a földmíves lakosság körében az az összeíró akció, amelyet ugyan [az] Ú[jbirtokosok] [és] Fföldhözjuttatottak] Országos] Szövetsége] vonalon, de kommunisták hajtották végre, összeírva az emberek jószág, ruha, gazdasági felszerelés stb. igényeit, összekapcsolva ezeknek a kérelmeknek és igényeknek a teljesítését a kommunista győzelemmel. Viszont ennek az akciónak következményeképpen az emberek várják a juttatásokat. Szép eredményeket értünk el azzal az akciónkkal, hogy több helyen, ahol az emberek igahiánnyal küzdenek, összeszedtük és elszállítottuk a gabonájukat a malomba őrölni, és utána a lisztet hazavittük nekik. Több helyen ezt úgy valósítottuk meg, hogy előzőleg népgyűlésen egy helybeli egyén felvetette a kérdést, és nyilvánosan megkérték a kommunista pártot, hogy segítsen a gazdákon a szállítás kérdésében. Ez az [sic!] akciónk során előfordult, hogy a reakciós suttogás következtében nem merték sokan felpakolni a gabonájukat az autóra, attól félve, hogy nem kapják vissza, majd aki mégis felrakta, annak mondták, hogy sohasem látja viszont a kenyérnek valóját. Mondani sem kell, milyen komoly hatással5 volt annak, mikor rövid idő múlva megjelent az autó a megőrölt gabonával, és az embereknek mindjárt élő példával tudtuk bizonyítani, milyen károkat okoz a reakciós, suttogó propaganda, rámutatva azokra, akik ennek következtében nem merték elküldeni a malomba a gabonájukat. Székesfehérvárott akciót indítottunk a piaci árak letörésére.6 [A] bányavidéken komoly sikereket értünk el azzal az akciónkkal, melynek során követeltük, hogy a bányalámpához szükséges karbidot a vállalat fizesse, és követeltük a közmunkaváltság alóli mentesítését a bányászoknak. Ezek a követelések megvalósultak, és ezzel hozzájárultak a bányászok között elért elég jelentős eredményeinkhez. Üzembe helyeztünk Inotán egy mészégető üzemet. Hippolytpusztán kutat építettünk. A választás előtti hetekben és napokban tömegesen küldték ki [a] reakciós köztisztviselők, provokációs célzattal, a beszolgáltatás elmulasztása miatt kirótt nagy összegű büntetéseket, és ezzel nagyarányú elkeseredést szítottak a földműves lakosság között. Mi kézbevettük a dolgot, és az alispánon keresztül likvidáltuk ezt az akciót, és bevittük a köztudatban, hogy mi intéztük el a büntetések felfüggesztését. Több községben erdőt és rétet osztottunk ki az újgazdák között, természetesen szintén kellő propagandával alátámasztva. Felvetettük a gyermekek ingyen tankönyvvel és a tanszerrel való ellátásának a kérdését, mely szintén széles visszhangot keltett. 299
