Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)

DOKUMENTUMOK - 1947. ÉVI DOKUMENTUMOK

Az Enyingi járás összes községeinek útvonalai Székesfehérvár felé tendálnak, és a vasúti közlekedés szempontjából is sokkal gyorsabban, és rövidebb idő alatt éri el a járás lakossága Székesfehérvárt és Fejér vármegyét, mint Veszprémet. Erre bizonyíték az, hogy a gyermekek jelentős része Székesfehérvárra jár iskolába, a betegek túlnyomó része a Fejér Megyei Szent György Közkórházat keresi fel, és a járás lakossága nem kis mértékben keresi fel árujával a székesfehérvári piacot. Ugyancsak Fejér vármegyéhez volna csatolandó Tolna vármegyéből Simontornya és Pálfa község.3

Amennyiben ezek az átcsatolások végrehajtatnának, Fejér vármegye helyzete a következőképpen alakulna.

A járások száma 5 helyett 6 lenne, a községek száma az eddigi 95 helyett 107. A vármegye területe 696 405 k[atasztrális] h[old]ról4 gyarapodna, a jelenlegi lakosság pedig 248 045-ről 286 ezerre.

Eziránt a belügyminiszter úrhoz felterjesztést intéztünk, elintézést még nem nyert, azonban [a] beszerzett értesüléseink szerint Veszprém vármegye sem emelne ma már kifogást az elcsatolás ellen.

3. ) A hároméves terv keretében kívánjuk biztosítani a Váli járás székhelyének Vál községből Bicske községbe leendő áthelyezését.5 Erre a célra szükséges épület biztosítva van, Bicske községben lévő Börcs János-féle épület, [a] helyreállítási költség cca. 40 000 forint, amely összegről a hároméves tervben kell gondoskodni.

4. ) A nagybirtok megszűnése és [a] telepítés folytán, a következő önálló községgé alakulási kérelmek várnak elintézésre, és személyes utánjárással kisürgetendők a Belügyminisztériumban:

1. ) Cece községhez tartozó Hardpuszta lakosai önálló községgé alakulás iránt kérelmet nyújtottak be. A kérelmet a vármegye kisgyűlése 10 673-341/1946. sz[ám] alatt 1946. augusztus 13-án tárgyalta, és hozzájárult ahhoz, hogy Hardpuszta elszakadjon Cece községtől, önálló községgé alakuljon, mint Cece községhez csatlakozott kisközség. Az iratok 15 555/1946. sz[ám] alatt 1946. október 16-án belügyminiszter úrhoz terjesztettek fel.

2. ) Nagylók község határában az Országos Földbirtokrendező Tanács Kisiók telepes községet létesítette.6 A telepes község összes területe cca. 4000 k[atasztrális] hold. A sárbogárdi vasútállomástól 7,5 km távolságra van, és mezei vasút is vezet a telepes községbe. A sárbogárd-cecei közvasúttól 5 km távolságra fekszik. A középületek és közterületek céljára ingatlan biztosítva van.

3. ) Hercegfalva községhez tartozó Nagy vény im-Szőlőhegy és Bernátkút lakott helyeknek községgé alakulását [a] belügyminiszter úr 15 089/1947. sz[ám] alatt elrendelte azzal, hogy az új község jellege szervezeti szempontból kisközség, ideiglenes neve Nagy- venyim,7 közigazgatási szempontból Hercegfalva nagyközséghez tartozik. A községgé alakulás időpontját 1947. augusztus 1-vel állapította meg a belügyminiszter úr, és tekintve Nagyvenyimnek Hercegfalva községtől való nagy távolságát, elrendelte azt is, hogy Hercegfalva község létszámából községi segédjegyző kirendelésével jegyzői kirendeltség létesíttessék (9836/1947.).

4. ) Mélykút, Újvenyim-Kisvenyim határrészek községgé alakítása ügyében a telepítés befejezése után fog a belügyminiszter úr határozni, addig is Mélypusztán8 jegyzői kirendeltség létesítéséhez járult hozzá, azzal, hogy a kirendeltség vezetésére Hercegfalva község létszámából kell 1 községi jegyzőt kirendelni (9836/1947.).

5. ) Göböljárás telepes község9 mely Ercsitől cca. 11 km távolságra van önálló községgé alakulás iránt kérelmet nyújtott be. A telepes község lélekszáma cca. 2000 fő. Belügyminiszter úr 164 242/1946. sz[ám] alatt aziránt intézkedett, hogy egyelőre jegyzőkirendeltség létesítésével oldassék meg a kérdés, úgyhogy Ercsi községből rendeltessék ki 1 jegyző és 1 írnok. Tekintve, hogy Ercsi községben 3 okleveles jegyző közül csak 1

281