Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1947. ÉVI DOKUMENTUMOK
FML X 1. MKP Fejér Megyei Bizottsága 1/60. ö. e. Saját kezű aláírásokkal hitelesített, géppel írott tisztázat. 1 A Magyar Szabadság Pártot (MSZP) 1946 nyarán alapították az FKgP-ből kizárt képviselők - köztük Sulyok Dezső a párt 1946. október 11-én kapott működési engedélyt a SZEB-től, addig csupán a nemzetgyűlésben fejtett ki tevékenységet. Az első nagygyűlésüket november 24-én tartották Budapesten. A vidéki tagtoborzás 1946 decembere és 1947 tavasza között zajlott kevés sikerrel. A MSZP politikai tanácsa 1947. július 21-ei döntése kimondta a párt feloszlatását. 123. A MEGYEI TÖMEGSZERVEZŐ LEVELE A JÁRÁSI TITKÁROKNAK, AMELYBEN A SZÖVETKEZETPOLITIKAI OSZTÁLY UTASÍTÁSAIT ISMERTETI A HANGYA SZÖVETKEZETEKKEL KAPCSOLATBAN Székesfehérvár, 1947. május 13. Magyar Kommunista Párt Fejér Megyei Pártbizottsága Székesfehérvár Marx tér 1. - Telefon: 97. Székesfehérvár, 1947. május 13. 1061/1947. sz[ám] m[egyei] bizottság] M[agyar] K[ommunista] P[árt] Járási titkárságnak Cece A központi szövetkezetpolitikai osztálytól az alábbi szövegű leiratot kaptuk. Kérjük az elvtársakat, hogy ennek szellemében intézkedjenek: „A magyar szövetkezeti ügynek egyik legjelentősebb és legaktuálisabb problémája ma a Hangya Szövetkezetek1 demokratizálása. A Hangya Szövetkezetek egyes helyeken a régi igazgatóság vezetése alatt megőrizték azt a politikai és gazdasági szellemet, amely ma a demokratikus fejlődés és a valódi szövetkezetési gondolat szempontjából káros, sőt veszélyes. Más helyen a felszabadulás után közvetlenül a községek és falvak haladottabb szellemű szegényparasztjai, iparosai a Hangya igazgatóságába beküldötték a maguk képviselőit, és maguk is beléptek a Hangya Szövetkezetek tagjai közé. A felszabadulás óta azonban ez a folyamat megállt, és a legtöbb helyen a Hangya Szövetkezetek megmaradtak a régi szellemű igazgatás alatt. Ma, amikor az új szövetkezeti törvény2 a magyar szövetkezeti demokrácia alapjait biztosította, ezekre az alapokra olyan szövetkezeteket kell felépíteni, amelyek a gazdasági demokrácia őrhelyei lesznek. A Hangya Szövetkezetek nagyobb része ilyeneknek nem nevezhető. Arra kérjük az elvtársakat, hogy a megyei bizottsági működési területén és a vidéki kiszállások alkalmával, de a járási titkárok útján is minden községben, mielőbb vizsgálják meg az ottani Hangya Szövetkezetek tagságának szociális összetételét, a demokrácia szempontjából megbízhatóságát, állapítsák meg kikből áll az igazgatóság és felügyelő bizottság, milyen eszközök igénybevételét látják célravezetőnek, hogy a szegényparasztság és a baloldali politikai beállítottsági kisiparosság belépjen a Hangya Szövetkezet kötelékébe, és a Hangyába, már régebbi tagsággal rendelkező régi kisbirtokosokkal együtt, többséget biztosítsanak a demokratikus gazdálkodás számára. Arra kell törekednünk, hogy minél több fejlett elvtársunk lépjen be a Hangya Szövetkezetek tagjai közé, és kerüljön be a Hangya Szövetkezetek igazgatóságába. Azokban a községekben, ahol a földmíves szövetkezetek eredményeiből megállapítható, hogy elvtársaink a parasztunkbeliek [sic!] majoritásának biztosítása mellett, a parasztpárti igazgatósági tagok beválasztását [sic!]. 273
