Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK
fedezett. A lovak egészségi állapota a tél és a tavasz folyamán gyenge volt, nagymérvű rühmegbetegedések következtében, az egészségi helyzet azonban örvendetesen javult. A sertéstenyésztés az az állattenyésztési ágazat, ahol a legnagyobb haladás mutatkozik. A gazdák legnagyobb része a szomszéd vármegyékből olcsóbban jutottak [sic!] a sertéshez, mint bármely más állathoz, és részben ezért, részben pedig a mielőbbi zsírellátás biztosítása érdekében főképpen Tolna, Zala, Vas és Baranya vármegyék területéről nagy tömegekben hozták be a különböző fajtájú, korú és minőségű malacokat. A rövid vemhességi idő, és a sertés gyors szaporodó képessége folytán a megye állományának elszaporodása oly gyors ütemben történt, hogy egyes községekben a sertésállomány elérte a háború előtti nívót, s általában az 1945. évi állományt figyelembe véve a szaporodás 60-70 százalékra tehető. Tekintettel arra, hogy a vármegye tenyésziránya szőke mangalica, minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy a megfelelő minőségű kanokat állítsunk mielőbb a köztenyészet szolgálatába. Ennek érdekében egyesületünk egy sertéstenyésztési ellenőrt alkalmaz, aki csakis kiválasztott megfelelő fajtajellegű kocaállomány törzskönyvi ellenőrzését végzi. Egyesületünk ez idő szerint 1 sertésellenőrzési körzetben 4 magántenyészetben 4 tagnál 74 koca, 8 községben 107 tagnál 126 koca, összesen 12 tenyészetben 11 tagnál 200 kocát tart törzskönyvi ellenőrzés alatt. Célunk az, hogy a tenyésztőket rávezessük annak hasznosságára, hogy az elletést az összes kocákkal egy időszakban végezzék, így lehetősége lesz annak, hogy a köztenyésztésbe az egyes idényekben egyöntetű tenyészkanok legyenek beállíthatók. Ez ideig 25 db törzskönyvelt le- származású megyei tenyésztőktől származó tenyészkan került a köztenyészetbe. A juhtenyésztés, néhány községet kivéve, a múltban a nagybirtok állattenyésztési ágazata volt. A forradalmi átalakulás révén felosztott nagybirtokokkal a juhállomány gyors elszaporítási lehetősége nehézségbe ütközik, mert a gazdák kevés kivételtől eltekintve a juhtenyésztéstől idegenkednek. Érintkezésbe léptünk Baranya és Somogy vármegyék társegyesületeivel, minek eredményeként az itteni juhlegelők hasznosítására két feles juhászt, összesen kb. 300 db juhval sikerült behozni. A juhállomány kevert és gyenge minőségénél fogva a juhtörzskönyvelés ez ideig megindítható nem volt. A juhállomány egészségi állapota sem kielégítő, mert a háborús tevékenység következtében a rossz takarmányozás stb., a rühmegbetegedés annyira elterjedt, hogy azt a jövőben is csak a legnagyobb nehézségek árán lehet leküzdeni. A vármegye területén az Agrártudományi Egyetem martonvásár-erdőháti gazdaságában van jelentős számú és tenyésztési szempontból is értékes nyáj, melynek törzskönyvelési ellenőrzésbe vételét egyesületünk a jövő év tavaszán vette tervbe. Az állattenyésztés terén az újjáépítés leggyorsabb üteme a baromfitenyésztés terén volt tapasztalható. Hozzájárult ehhez nagyban az is, hogy baromfitartással, sőt tenyésztéssel, illetve elszaporítással olyanok is foglalkoznak, akik a múltban ezt elhanyagolták, minek révén a baromfitenyésztők száma megsokszorozódott. A baromfiak elszaporítása [a] leggyorsabban vihető keresztül az összes állatfajták között, szállítása a legkönnyebb, és ezért a szomszédos vármegyékből már a tavasz folyamán olyan nagy mennyiségben hozták a tenyészbaromfit és a tenyésztojást, hogy az állomány a háború előtti állománynak mintegy 80 százalékát elérte, sőt ha a baromfipestis terjedése megakadályozható lett volna, úgy eléri a háború előtti nívót. Felismerve a baromfitenyésztés nemzetgazdasági és közellátási jelentőségét, egyesületünk is igyekezett baromfikeltető központ létesítésével a baromfi-elszaporítás szolgálatába állni. Az egyesületi baromfikeltető központ a kora tavaszi idény megindulástól július elejéig működött, összesen 43 637 db tyúk és 2985 db kacsatojás keltetésével. A naposcsibék iránt a kereslet igen nagy volt, a baromfiállomány elszaporodásával azonban most már a minőségi csibekeltetést tervezzük olyképpen, hogy csakis vérvizsgált és minden tekintetben megfelelő egyedek tojásait vesszük át. A megfe220
