Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK
2 Schweizer Spende an die Kriegsgeschädigten (svájci adomány a háború károsultjainak): 1944 és 1948 között működő svájci segélyszervezet. 3 Angliai Magyar Segélybizottság: emigráns magyarok által létrehozott segélyszervezet. 4 A dokumentum ezen a részén olvashatatlan. 5 A felsorolás szerint 26 község vállalta 86 gyermek elhelyezését. 6 A felsorolás alapján a helyes eredmény: 673. 91. A FEJÉR VÁRMEGYEI ÁLLATTENYÉSZTŐK EGYESÜLETÉNEK JELENTÉSE AZ ALISPÁNNAK Székesfehérvár, 1946. augusztus 27. Fejér Vármegyei Állattenyésztők Egyesületétől Az újjáépítés terén a legnagyobb jelentőséggel bír az állatállomány mielőbbi felszaporítása. Az egyesület munkája minden téren oda irányult, hogy az állatállomány minőségi fejlesztése mellett annak számbeli elszaporítása a lehető legrövidebb időn belül végrehajtható legyen. Ismerve az egyes állatfajok szaporodóképességét, felvilágosító munkával legelsősorban arra törekedtünk, hogy a gyorsan szaporodó fajok a legmesszebbmenően kihasználtassanak, de igyekeztünk a szomszédos vármegyék egyesületeivel a kapcsolatot állandóan fenntartani, és ezáltal a szaporításnak [a] második gyorsabb módját, vagyis az állatoknak a szomszédos vármegyékből való felvásárlását, illetve behozatalát előmozdítani. Célunk az volt, hogy a meglevő és egyesületünknél törzskönyvi ellenőrzés alatt álló egyedek ivadékai felneveltessenek, és így a kevert állományunk gyengébb minőségű összevásárolt tenyészegyedeinek ivadékai a jövőben minőségileg javíthatók legyenek. A szarvasmarha-állomány felszaporításának meggyorsítására több vásárló körutat szerveztünk Baranya, Tolna és Zala vármegyék területére, ahonnan sikerült több szarvasmarhát részben feles tartásba, részben készpénzért], részben terményért vármegyénkbe behoznunk. A vásárló körutak alkalmával sikerült a résztvevő 30-40 gazda révén olyan propagandát kifejteni, hogy a többi gazda is látva az eredményt, kisebb csoportokban felkeresték az említett vármegyéket, és lassanként olyan általánossá vált a szarvasmarhák felvásárlása, hogy ez szarvasmarha-állományunkat az 1945. tavasz[i] létszámához viszonyítva 15-20 százalékkal emelte. A vonatkozó földmívelésügyi miniszteri rendelet a vásárló vármegyéket egyes eladó vármegyékhez osztotta be, így vármegyénk szarvasmarha-felvásárlás tekintetében Baranya, Zala, lófelvásárlás tekintetében Baranya, Vas, Zala, sertésfelvásárlás tekintetében Baranya, Zala, juhfelvásár- lás tekintetében Somogy, Baranya vármegyékhez osztotta be. Tekintettel azonban arra, hogy az idők folyamán a kedvező felvásárlási lehetőségek terén az egyes vármegyék között eltolódások mutatkoztak, eljártunk a Földmívelésügyi Minisztériumban, tétessék lehetővé, hogy vármegyénk gazdái Vas vármegyében is vásárolhassanak szarvas- marhákat. Eljárásunk eredményeként a Földmívelésügyi Minisztérium az alábbi kontingenst engedélyezte: havonként Baranya, Zala és Vas vármegye területéről 200-200 db szarvasmarha, Baranya, Zala és Vas vármegyék területéről 100-100 db ló, Baranya, Zala és Vas vármegyék területéről 200-200 db sertés és Somogy vármegye területéről 100 db juh. A vonatkozó rendelkezés értelmében egyesületünk a hozzánk forduló gazdáknak Zala vármegye területére szóló érvénnyel 3000 db, Vas vármegye területére szóló érvénnyel 1500 db, Baranya vármegye területére szóló érvénnyel 500 db, főképpen szarvasmarha és sertés, kisebb mennyiségben ló- és juhvásárlásra jogosító 218
