Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948
fel, amelynek képviseletében dr. Fischer Gyula belügyminiszteri osztályfőnök két alkalommal vett részt az ötösbizottsági üléseken, ahol a személyi kérdésekben döntöttek.90 A megyei törvényhatósági bizottság szeptember 9-ei ülésén értékelte a B-listázás eredményét. Megállapították, hogy az 1938-as évhez viszonyított megyei tisztviselői létszám 42 százalékát, a községi alkalmazottaknak pedig a 43 százalékát bocsátották el. A B-listázás végrehajtása során is a kommunista párt akarata győzött - még ha csekély engedményeket tettek is. A párt kérlelhetetlenül kezdett leszámolni politikai ellenfeleivel, és egyre erősebb bázist épített a megyében és a városban. Fejér megyében a kommunista párt taglétszáma 1946 júliusában 16 840 fő volt, míg szeptemberben már elérte a 18 100 főt.91 A megyében ekkor összesen 152 pártszervezet működött. A párt szócsöve a Fehérvári Hírek volt, amely 1946 szeptemberétől napilapként jelent meg. A szociáldemokraták taglétszáma egyes források92 szerint megyei szinten éppen csak meghaladta a 10 000 főt,93 míg egy másik jelentés94 szerint létszámuk 22 000 fő volt, amely a korábbiakhoz képest még 400 fővel növekedett is, mégpedig a kisgazda- és a kommunista párt rovására. A Nemzeti Parasztpárt - a Baloldali Blokk harmadik tagja- megyei vezetésének élére 1946 augusztusában Palásthy Sándor személyében új titkárt választottak.95 A párt nem rendelkezett számottevő tömegbázissal (saját újságot sem adtak ki a megyében) sem a kommunisták, sem a szociáldemokraták nem számoltak velük, pontos taglétszámuk nem ismert. A kisgazdapárt taglétszámáról sem rendelkezünk megbízható információkkal. Az azonban bizonyos hogy a párt az 1945-ös nemzetgyűlési választásokon a szavazatok 63 százalékát megszerezte (90 000-en szavaztak a pártra), ám az azóta eltelt időszakban- köszönhetően többek között a sorozatos támadásoknak - mind szimpatizánsai, mind tagjai egy részét elvesztette. 1946 őszén tartották Pintér Józsefnek Fejér vármegye nyilas főispánjának népbírósági perét. A nagy sajtóvisszhanggal (naponta jelentek meg tudósítások a helyi lapokban) kísért tárgyalás élénken foglalkoztatta a közvéleményt. A bizonyítási eljárások során a volt nyilas pártház pincéjéből holttestek kerültek elő. A pince felásatását és a holttestek kiemelését a bíróság Pintérrel és két társával végeztette el. Kutatások folytak más székesfehérvári épületek pincéjében is (pl. a volt Gestapo épületében), ám azok nem vezettek eredményre. A Székesfehérvári Népbíróság elsőfokon halálra ítélte a volt főispánt, amelyről főcímben számoltak be a helyi lapok,96 ezt követően azonban a népbíróság zárt kegyelmi tárgyaláson a vádlottat 4:3 arányban kegyelemre méltónak találta, amelyről már nem született tudósítás. Másodfokon a Népbíróságok Országos Tanácsa 1948. július 21- én a kiszabott halálbüntetést helybenhagyta, és a hat nappal később tartott kegyelmi tárgyaláson nem találták kegyelemre méltónak a főispánt. Pintér Józsefet 1948. szeptember 18-án kivégezték. Élesedett a harc a politikai küzdőtéren is. A megyei sajtóban egyre-másra jelentek meg a pártok képviselőit, helyi vezetőit támadó, befeketíteni szándékozó írások, melyek általában nem nélkülözték az igazság magvát. 90 88. sz. dokumentum. 91 85. sz. dokumentum. 101. sz. dokumentum. 92 Szociáldemokrata Párt Vármegyei Titkársága részére készült taglétszám-kimutatásról van szó, amely nyilvánvalóan belső használatra készült. 93 83. sz. dokumentum. 94 84. sz. dokumentum. 95 A párt székháza a Szent István tér 10. szám alatt, a volt nyilas pártházban működött. 1946 júniusában az épület pincéjéből nyolc holttest került elő, akiket Pintér József nyilas főispán gyilkoltatott meg. 96 Halálra ítélték Pintért, a véreskezü nyilas főispánt. Fehérvári Népszava 1946. október 31. 1. old. 19
