Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK
A SZOCIÁLIS FELÜGYELŐ JELENTÉSE AZ ALISPÁNNAK Székesfehérvár, 1946. augusztus 24. 90. Fejér vármegye és Székesfehérvár Tárgy: A vármegye tervszerű t[örvény]h[atósági] j[ogú] város újjáépítésére irányuló mozgalom szociális felügyelője Szám: 275/1946. Hiv[atkozási] szám: 10 964/1946. Alispán Úrnak! Helyben A vármegye tervszerű újjáépítésével kapcsolatban szociális téren elért eredményeket az alábbiakban ismertetem. Vármegyénk, mely az országban egyedül szenvedte a legnagyobb károkat, úgy állatállományból, mint más mindenből, majdnem teljesen kipusztult [sic]. Az emberek minden erejüket megfeszítve dolgoztak és dolgoznak, hogy az ország újjáépítését előmozdítsák, most kezdenek talpra állni. [Az] állatállományban lényeges emelkedés észlelhető, úgy a nagy-, mint a kis- és ap- róállat-állományban, a tavalyi 90 százalékos süllyedéshez az idei évhez arányítva 50 százalékos emelkedés tapasztalható. Ezen a téren később is csak emelkedés várható. Ugyanis minden törekvő m[ező]g[azdasági] munkás legutolsó ruhadarabjától is megvált, csakhogy állatot szerezzen csere útján, hogy földjét meg tudja munkálni. Az állatállomány emelkedésének tulajdonítható, hogy a tavalyi évben 50-60 százalékos arányban voltak a földek bevetetlenek, az idei évben már csak 5-10 százaléka nincs a földeknek bevetve. Ezek közül is nagyobb százalékot tesz ki egyes községekben az elaknásított földek megmunkálatlansága. [Az] élelmezés terén, úgy a késői téli, mint a kora tavaszi hónapokban nagyon nehéz volt a lakosság helyzete. Mert a búzát, melyet fejadagként meghagyhatott a gazda, vetőmag kiutalása hiányában elvetette, s így máj[us]-jún[ius] hónapokban már egész szűkén, vagy egyáltalán nem kerülhetett az asztalra kenyér. [A] zsiradékról nem is szólva, mennyit nélkülözött [a lakosság]. Főleg az új földhözjuttatott gazda, kinek a múlt évben még egy kis malacra sem tellett, hogy öljön, mindent a földjének megmunkálására fordított. De mindezen nehézségeket leküzdve dolgozott, hogy ne csak magának, de az éhező embertársainak is termelni tudjon. A téli és [a] tavaszi hónapokban, úgy a társadalom, mint a hatóság karöltve igyekezett megszervezni ott, ahol a legnagyobb ínségre lehetett számítani a napközi otthont, illetőleg az étkeztetést, hogy egyetlen ember se maradjon meleg étel nélkül. Fejér vármegye területén létesített szociális célú intézmények összehasonlításakor a múlt évi helyzettel a következő képet kapjuk: téli étkeztetési akció [az] 1945. évben a harcok miatt nem működött. 1946-ban működött 6 községben 225 fő létszámmal (Dunapentele 50, Mór 130, Vál 55, Hercegfalva 30, Polgárdi 60 és Seregélyes 60). Meg kell jegyeznem, hogy Dunapentelén és Hercegfalván az étkeztetés népkonyha jellegű volt, mert nemcsak gyermekek étkeztek ott, hanem felnőttek is (járni tudó szegény betegek és elaggottak is), kik erre rászorultak. A tavaszi és kora nyári hónapok nehéz élelmezése miatt a nyári napközi otthon megszervezése, ha nem is mindenhol étkeztetéssel, de legalább foglalkoztatással, kevés kivétellel, minden községben meg kellett volna, hogy szerveztessék. Ellátmányt azonban erre a célra a minisztériumtól mind ez ideig nagyon keveset kaptunk, a lakosság pedig 215
