Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948
Párt a körzetben 2,2 százalékot ért el, ami néhány tizeddel jobb volt az országos eredménynél (1,6 százalék). A pártok Fejér és Komárom-Esztergom megyei listáiról összesen 19 képviselő jutott mandátumhoz. Az FKgP 11 (Kovács Béla, Dobi István, Kovács István, Cseh-Szombathy László, Tőke István, Vócsa Ferenc, Gróh József, Danes József, Nagy Ignác, Nyirjesy Sándor, Szabó Kálmán), az SZDP 4 (Szakasits Árpád, Vas-Witteg Miklós, Czézner Dénes, Borbély János), az MKP 3 (Rajk László, Osztrovszky György, Zgyerka János), míg az NPP 1 (Jócsik Lajos) képviselőt küldhetett a Nemzetgyűlésbe.70 A PDP nem jutott mandátumhoz. Elsöprő választási győzelmének köszönhetően a kisgazdapárt egyedül is kormányt tudott volna alakítani, egy választások előtti megállapodás értelmében azonban kénytelen volt a koalíciót fenntartani.71 A kommunisták a többségben lévő kisgazdapárttal szemben érvényesíteni próbálták akaratukat. A párt jobboldali szárnyát helyezték támadásaik kereszttüzébe, és agitációjukkal a párt egységét igyekeztek megbontani. Az országos tendenciák Fejér megyében is megmutatkoztak. A párt lapjaként funkcionáló Fehérvári Híreket kiválóan fel lehetett használni propagandájuk terjesztésére. A lapban rendszeresen jelentek meg lejárató cikkek a kisgazdapárt és meghatározó megyei politikusai ellen (pl. Ketskés Elek, Vócsa Ferenc, Nyirjessy Sándor). A kisgazdák földreform korrekciójának tervezetére a lap azonnal vezércikkben vizionálta a régi világ feltámadását, és reakciós mesterkedésről írt.72 Ketskés Elek rendőri felügyelet alá helyezésével is a pártot igyekeztek gyengíteni. A politikus ellen a háború alatt írt cikkei - amelyekben állítólag a háború folytatására buzdított - miatt indult eljárás.73 A köztársaság 1946. február elsejei kikiáltása után Tildy Zoltán miniszterelnököt a Nemzetgyűlés köztársasági elnökké választotta. Utóda a kormányfői székben Nagy Ferenc, az FKgP elnöke lett. A munkáspártok március 5-én megalakították a Baloldali Blokkot (MKP, SZDP, NPP), ami már egyértelműen a kisgazdapárt ellen irányult. A háború után Fejér megyében németellenes közhangulat uralkodott. A kitelepítést a potsdami konferencián hozott döntés tette lehetővé, miszerint a nagyhatalmak beleegyeznek a német lakosság áttelepítésébe. A valódi ok, hogy a földreform során végbemenő belső áttelepítésekhez, valamint az elszakított országrészekről menekülőknek kellett a lakóhely és a megélhetésüket biztosító mezőgazdasági ingatlan. A kitelepítés legradikálisabb szószólói a parasztpárt képviselői voltak, akik az összes sváb áttelepítését szorgalmazták. A kommunisták támogatták javaslatukat, míg a kisgazdák próbálták lassítani a folyamatot.74 Az SZDP megyei szinten mintegy 25 000 német kitelepítését javasolta.75 Fejér megye területén az 1941. évi népszámlálás szerint 25 850 fő vallotta magát németnek, az összlakosság közel 11 százaléka, 16 településen alkottak többséget.76 A kitelepítések megkezdése előtt az érintett települések autonómiáját felfüggesztet70Strasszer György: i.m. 421. old. 71 Tildy Zoltán az FKgP elnöke alakított koalíciós kormányt. 72 Kik az újgazdák szövetségesei és kik az ellenségei? FH 1946. február 2. 1. old. 73 Rendőri felügyelet alá helyezték Ketskés Eleket. FFI 1946. február 22. 1. old. 74 Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggései. Kecskemét, BKMÖL 1993. 29. old. Lásd még: Tóth Ágnes: A magyarországi németek kitelepítése. In: Kommentár 2007/5. szám. 75 Erdős Ferenc - Csatári Bence - Sárkány Ferenc: Nekem szülőhazám (volt)... Fejér Megyei Levéltár Közleményei 24. Székesfehérvár, 1998. 8. old. 76 A Móri járásban Bakonykúti, Bakonysárkány, Balinka, Gánt, Gúttamási, Isztimér, Mór és Pusztavám, a Váli járásban Etyek, Vértesacsa, Vértesboglár, Szár, Újbarok, Diósd, a Sárbogárdi járásban Flercegfalva, a Székesfehérvári járásban Nadap. 57. sz. dokumentum. 16
