Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK
sor. így a termőterület sokkal kisebb volt, mint az előző években, e területek termését is silánnyá tette a nyári nagy szárazság. Általában ez az oka annak, hogy a lakosság élelmezési helyzete olyan példátlanul rossz. A szociális tevékenység legfontosabb feladatának az látszott, hogy az éhezéstől a vármegye lakosságát megmentsük. Ezért azokban a községekben, ahol erre szükség volt, napközi otthonokat állítottunk fel, és előkészítettük a téli étkeztetési akciókat. A vármegye területén 14 úgynevezett időszakos napközi otthon működött éspedig: Adony, Dunapentele, Iváncsa, Perkáta, Rácalmás, Csabdi, Mány, Nádasdladány, Ercsi, Ráckeresztúr, Pusztazámor, Nagyveleg, Pusztavám, Lovasberény községekben. Állandó jellegű napközi otthon működik: Vál, Martonvásár, Csákvár, Fehérvárcsurgó, Mór, Érd községekben. Étkeztetési akciót eddig 13 községben készítettünk elő: Dunapentele, Érd, Fehérvárcsurgó, Gárdony, Hercegfalva, Lovasberény, Martonvásár, Mór, Polgárdi, Sárbogárd, Seregélyes, Vál, Nádasdladány községekben. Sajnos a vármegye lakosságának nem tudtunk segítséget nyújtani megrongálódott lakóházainak helyreállítására. Ha erre esetleg pénzt lehetett volna is folyósítani, az építőanyag hiánya és a rendkívül nagy közlekedési nehézségek miatt, azonban abban az esetben sem lehetett volna a vármegye területén nagyarányú újjáépítési munkát végezni. A lakosság ilyen körülmények között a saját erejéből javította ki házait és lakásait, hogy a már beállott tél hidege ellen valami védelmet nyújtson. Bizonyos megelégedéssel kell megállapítani - amint ez a közjóléti szövetkezet2 jelentéséből kitűnik - hogy az Országos Nép- és Családvédelmi Alapból3 épített lakóházak háborús kárait, Abát kivéve, minden községben kijavíttattuk. Dunapentelén azonban csupán a tetőkárokat sikerült teljesen ki- javítatni, falazási munkákra azonban még szükség van. Ez azt jelenti, hogy a vármegye területén éppen legnépesebb családaink megmenekültek azoktól a szenvedésektől, amelyeket a megrongálódott házakban kellett volna a hideg télben elviselni. Nem tudtunk a vármegye lakosságának segítséget nyújtani ruházatának pótlására. A lakosságjelentékeny részének mindössze annyi ruhája maradt, amennyit a hadműveletek ideje alatt magán hordott. Ezen a téren különben nagy hiányok voltak már a háború egész tartama alatt. A ruházati cikkek hiánya miatt a lakosság ruhát vásárolni nem tud. Ami pedig esetleg megvásárolható volna, annak olyan magas az ára, amelyet megfizetni nem lehet. Nem lehetett gondoskodni a lakosság számára a tüzelőanyag biztosításáról sem. A lakosság csaknem mindenütt önsegélyhez nyúlt. A falvakban minden lehető helyen és módon igyekezett tüzelőt szerezni. Ennek a következménye a tervszerűtlen erdőirtás lett, előnye azonban az, hogy a lakosság megmenekült a tél hidegétől. Bármennyi nehézséggel találkozunk is szociális téren, annyi megállapítható, hogy biztató jövő előtt állunk. A nagybirtokok megszüntetése következtében nincstelen szinte nem található az egész vármegye területén. S bármennyi nehézséggel kell ma szociális s gazdasági tekintetben küzdeni, néhány esztendő szorgalmas munkájával el lehet tüntetni a háború pusztításának minden nyomát, s a földhözjuttatott néposztályok biztos anyagi viszonyok között élhetik a régebbinél jobb életüket. A szociális felügyelőség e néposztályok felsegítésére a demokratikus nemzeti kormány elhatározásából az eddiginél nagyobb mértékben és intézményes keretek között működik közre. Ez a további biztosítéka annak, hogy a feudális vármegye valóban szociális vármegye legyen, amelyben ha [a] szegénység nem is tüntethető el egészen és nyomtalanul, a súlyos nélkülözés és a nyomor ismeretlen lesz. Székesfehérvár, 1946. január hó 26. Szabó Imre [Szabó Imre Ferenc] szociális felügyelő 160
