Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK
FMLIV B. 401. Fejér vármegye és Székesfehérvár thj. városfőispánjának iratai. Általános iratok. I. 7. A közigazgatás átszervezése a vármegyében. 191/1946. szám. Az irodaigazgató saját kezű aláírásával, pecséttel hitelesített, géppel írott tisztázat. A körpecséten a Fejér Vármegye Kiadó Hivatala felirat olvasható. 1 9560/1945. ME (1945. október 18.) az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete az egyes vármegyékben, továbbá nagy- és kisközségekben a testületi hatóságok működésének szüneteltetése és ezzel kapcsolatos különleges közigazgatási szabályok tárgyában. 2 Az 1941. évi népszámlálás alapján. 58. A SZENT GYÖRGY KÓRHÁZ ÉVES JELENTÉSE AZ ALISPÁNNAK Székesfehérvár, 1946. január 26. 1086. szám Tárgy: Szent György Kórház ikt[ató] - 1945 1945. évi működéséről jelentés Alispán Úrnak! Helyben Alispán úr 10 587/1945. sz[ámú] rendeletére. A Szent György Közkórház 1945. évi működéséről szóló jelentésemet az alábbiakban foglalom össze: a Szent György Kórház 1945. évi működésének története az események túlzsúfoltsága következtében oly nagy tárgykört ölel fel, hogy annak egyszerűsítése és átfogóbbá tétele miatt négy főcsoportban kívánom levetíteni. I. Elhelyezési (épület) változásai II. Anyagi változásai III. Személyi változásai IV. Pénzügyi, élelmezési fejezetekre I. Elhelyezési (épület) változások A város első bombatámadása alkalmával (1944. IX. 19-én este 9-kor) a Szent György Kórházat is súlyos bombatámadás érte. Találatot kapott a főépület, a Lujza szanatórium, [a] gége osztály, [az] új sebészeti pavilon. Megrongálódott a kórház területén lévő betonút, [a] fűtő-, gáz-, víz-, villanyvezetékek és a szennyvízcsatorna. A károk részleges helyreállítása után a kórház működését tovább folytatta. Október 13-án a déli órákban gépfegyvertűz érte a kórházat, azonban sem sebesülés, sem lényeges kár nem keletkezett. Az esti órákban azonban a légitámadás alkalmával sok légiakna és gyújtóhasáb esett a kórház területére, amely nagyon sok és helyrehozhatatlan károkat okozott. A betegeket ekkor már a földszinti kórtermekbe elhelyezni nem lehetett, hanem az óvóhelyen és a pincehelyiségekben volt kénytelen a kórház őket elhelyezni. Az ambulanciák ekkor összevonva működtek, de a kórházi üzem ment tovább. A szülészeti osztályt akkor költöztettük át az egészségház épületébe, amely mind a mai napig ott működik. Közben tüzérségi tűz is érte a kórházat. 1944. december 23-án az oroszok elfoglalták a várost. A felszabadult városban a kórház a régi helyén működött tovább, habár működése a harci események okozta rongálódások miatt igen nehezen folytatódhatott. Amikor a várost 1945. január 23-án' az oroszok feladták, a kórház ismét tűzvonalba került, mert a front a város északkeleti részére helyeződött át. Tekintettel arra, hogy az állandó lövedék-, akna-, puskagolyó-becsapódások elérték a kórházat is, sem a kórház, 152
