Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)

DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK

Sertésorbánc9 csupán 3 járás 5 községében, 21 udvarban került megállapításra, mindenütt szórványos jelleggel. Járványos elterjedést sehol sem nyert. A fertőzött udvarokban végzett szérumos oltások következtében több beteg állat meggyógyult. Elhullásuk udvaronként csak 1-2 db-ra szorítkoztak.

Baromfipestis10 a vármegye Adonyi és Sárbogárdi járásaiban az év őszén lépett fel, és az év végéig terjedő tendenciát mutatott. 11 község 417 udvarában állott fenn az év folyamán. A betegség terjedésében nagy szerepet játszik az a körülmény, hogy a betegséget nem jelentik be, az elrendelt óvintézkedéseket nem hajtják végre, s általában nemtörődömség észlelhető a baromfibetegségekkel szemben. Pedig ezen állatfajnak mielőbbi elszaporítása fontos tényezőként szerepelne a jelenlegi mostoha közellátási viszonyok között, elsősorban az állati fehérje, de a zsírellátás szempontjából is. A betegség elleni védőoltások kísérleti stádiumban vannak, és nagyon kedvező eredménnyel kecsegtetnek. Az Adonyi járásban mintegy 1600 db, a Sárbogárdi járásban pedig 500 db baromfi oltatott be kísérleti anyaggal. Az időben alkalmazott védőoltások kedvező eredménnyel jártak.

Állatforgalom vasúton és gépkocsin nem volt, állatvásárok nem tartattak.

Az állategészségügyi intézmények közül az adonyi, bicskei és sárbogárdi gázkamrák használhatatlan állapotban vannak, azok megjavítására anyagi fedezet nem volt. A vágóhidak általában magukon viselik részben a háború nyomait, részben pedig a tatarozás nehézségeinek következményeit. A vásárterek berendezései úgyszólván teljesen megsemmisültek, azok javítására sor nem került, de egyelőre nem is volt azokra szükség. A dögterek, hullaemésztő-vermek bekerítetlenül állanak, azokat megsemmisítették, széthordták. A vasúti állatrakodók megrongált állapotban vannak, egynémelyiket már helyreállították.

Közfogyasztásra való állatvágás csak a kényszervágásokra szorítkozott.

Általánosságban megállapítható, hogy az állategészségügyi igazgatást az év folyamán sikerült rendes mederbe hozni, a legtöbb betegség leküzdésében és a károk csökkentésében a rendkívüli időkkel kapcsolatos nehézségek ellenére is az állatorvosi kar odaadó és építeni akaró munkásságával határozott eredményeket elérni, ami megnyugtató kilátást nyújt a jövőre nézve is.

Székesfehérvár, 1945. december 31.

t[örvény]h[atósági] állatorvos

FMLIV B. 405. Fejér vármegye alispánjának iratai. Általános iratok. 1. 15. A közigazgatás helyzetére vonatkozó alispáni jelentések. A jelentés melléklete. 12/1946. szám. Hitelesítés nélküli géppel írott tisztázat.

1 A lépfene (anthrax) a bacillus anthracis nevű baktérium által okozott súlyos fertőző betegség. Leggyakrabban a kérődzőknél fordul elő, de a beteg állattal érintkezésbe kerülő ember is elkaphatja a kórt. A lépfene emberről emberre nem terjed. Nevét az elhullott állatok megnagyobbodott, feketés elszíneződésű lépéről kapta. Lappangási ideje általában 3-4 nap, ezután jelenik meg a bőrön a fertőződés helyén egy gennyes góc. Ha a kórokozó a véráramba kerül vérzéses gyulladást okoz, mert megtámadja az érfalat. Kezelés nélkül könnyen halált okozhat, viszont antibiotikummal jól gyógyítható. Fertőzőképessége és ellenállósága miatt több ország felhasználta biológiai fegyver gyártására.

2 A sercegő üszők (gázgangréna, gázflegmóne) az izomszövet életveszélyes fertőző betegsége, melyet legtöbbször az anaerob Clostridium perfringens baktérium, illetve más Clostridium fajok okoznak. A kérődzőknek rendszerint halálos megbetegedése, mely rövid ideig (néhány napig) tart, magas lázzal és a test körülírt tájékának megduzzadásával jár.

3 A takonykor az egypatások többnyire idült fertőző betegsége. Okozója a Pseudomonas mailei bak147