Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)

DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK

már rendelkezünk 10 k[atasztrális] h[old] búzavetéssel, mely 1946-47. évi kenyérgabona szükségletünket biztosítani fogja. Tavasszal megpróbálkozunk azzal, hogy a valamilyen ok miatt parlagon hagyott földeken is termeljünk.

Martonvásár, 1945. december hó 28.

[olvashatatlan aláírás] árvaházi gondnok

FMLIV B. 405. Fejér vármegye alispánjának iratai. Általános iratok. I. 15. A közigazgatás helyzetére vonatkozó alispáni jelentések. A jelentés melléklete. 12/1946. szám. Saját kezű aláírással hitelesített, géppel írott tisztázat.

55.

ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI JELENTÉS AZ 1945. ÉVRŐL

Székesfehérvár, 1945. december 31.

Az állategészségügyi közigazgatás a háborús eseményeknek a vármegyén való átvonulása után a vármegyei közigazgatás megszervezésével egy időben 1945. április hó második felében indult meg az akkor rendelkezésre álló állatorvosok számbavétele, a fennálló fertőző állatbetegségek felderítése, ezek elfojtását és tovaterjedésének megakadályozását célzó intézkedések bevezetése és az állatlétszám megállapítása volt.

Az állategészségügyi szakszolgálatot az 1945. év folyamán egy törvényhatósági állatorvos, melléje beosztott egy állategészségügyi tanácsos, 5 járási állatorvos és 19 helyhatósági állatorvos látta el. 6 helyhatósági állatorvos az év végéig még nem tért vissza, 4 helyhatósági állatorvosi állás pedig üresedésben volt. Szomorú körülményként említem meg, hogy Pál Sándor cecei körállatorvos 1945. január havában a budai harcokban hősi halált hal, Mentler Béla nyugalmazott kápolnásnyéki, Nagy János nyugalmazott perkátai és Binder Hubert nyugalmazott csákvári körál latorvosok pedig elhaláloztak. Megemlítem, hogy a Váli járási állatorvosi teendőket állami állatorvos távollétében 1945 novemberéig ideiglenesen a bicskei körállatorvos látta el.

Hivatalból jelentendő ragadós állatbetegségek közül a következők fordultak elő:

Lépfene1 betegség Vereb községben, sercegő üszők2 pedig Tác községben állapíttatott meg 1-1 udvarban, és 1-1 db szarvasmarha elhullását okozta. Védőoltásokra ezen betegségek ellen nem került sor.

Takonykor3 Mór községben 1, Gánt községben 2, Csákvár községben 1 lovon kerül[t] megállapításra a tavaszi állatvizsgálatok során. Gánt községben az egész község egypatás állatállományát mailein diagnosztikai eljárásnak4 vetették alá. A takonykóros állatok állami kártalanítás mellett leölettek.

Veszettség5 elleni védőoltásokra az 1945. évben oltóanyag termeléstechnikai akadályok miatt nem került sor, a veszettség elleni védekezés terén csupán a nagyszámú gazdátlanná vált kóbor ebek leölésére szorítkoztunk.

Ragadós száj- és körömfájás a közigazgatás megindulásakor úgyszólván az egész vármegyében el volt terjedve, ami a vármegye területén mintegy 4-5 hónapig tartó háborús cselekményekre vezethető vissza. A bevezetett óvintézkedések; zárlat, vészkerület stb. eredményre egyáltalán nem vezettek, mert a rendkívüli idők követelte állatforgalom újabb és újabb fertőzésekre adott módot. A betegségnek mindhárom típusa előfordult, különösen súlyosak voltak a végtagokra szorítkozó, továbbá a szívizom-elfajulásban nyilvánuló esetek, miknek következtében elhullások történtek és sok kényszervágásra került sor. A betegséggel fertőzve volt 42 község 745 udvara. Általában azonban az egész szarvasmar145