Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)

DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK

vármegye területén elhagyott kastélyokban új egészségügyi intézményeket iparkodunk teremteni.

Székesfehérvár, 1945. XII. 20.

Dr. Dinnyés Pál Dr. Dinnyés Pál tiszti főorvos

FMLIV B. 405. Fejér vármegye alispánjának iratai. Általános iratok. I. 15. A közigazgatás helyzetére vonatkozó alispáni jelentések. A jelentés melléklete. 12/1946. szám.

Saját kezű aláírással, pecséttel hitelesített, géppel írott tisztázat. A körpecséten a felirat olvashatatlan.

' A vörheny (skarlát) jellemzően gyermekbetegség, amelyet a Streptococcus pyogenes baktérium okoz. Hidegrázással, torokfájással kezdődik, majd kiütések jelennek meg az egész testen. A betegség régen gyakran okozott súlyosabb szövődményeket, de az antibiotikumok elterjedése óta könnyen gyógyul.

2 A vérhas (dizentéria) a vastagbél gyulladásos megbetegedése, amely véres hasmenéssel, hasfájással és lázzal jár. A betegséget a Shigella baktérium okozza. Szennyezett élelmiszer, ivóvíz, a betegekkel való közvetlen érintkezés mellett a legyek is terjeszthetik. A vérhas rendszerint magától is gyógyul, de alultáplált emberekre és a gyerekekre veszélyes lehet.

3 A Heine-Medin-kór a járványos gyermekbénulás (gyermekparalízis) egyik elnevezése. Az egyik legrettegettebb betegségnek számított lehetséges következményei miatt. Okozója a poliovirus, amely a szájon át kerül be a szervezetbe. Influenza-szerű tünetekkel kezdődik, ami az esetek többségében szövődmény nélkül elmúlik. Az esetek egy részében azonban a vírus a gerincvelőben a mozgatóidegeket támadja meg, ami akár maradandó bénulást is okozhat. Védőoltással lehet védekezni ellene.

4 A trachoma a kötőhártya elhúzódó gyulladása, amelyet a Chlamydia trachomatis nevű baktérium okoz. Tünetei közé tartozik a könnyezés, fényérzékenység és a vöröses kötőhártyák. Antibiotikummal gyógyítható, de kezelés nélkül vakságot is okozhat.

5 A nyílt gümőkor a tuberkulózisnak egy változata, amikor is a bőr fertőződik meg a betegséggel. Cseppfertőzéssel terjed a bőrön lévő sérülésen át, ahol 3-4 hét lappangási idő után fekély jelenik meg. Kezelése hasonló a TBC-hez.

6 A szamárköhögés (pertussis) megfázásszerü tünetekkel kezdődik, melyet 1-2 hét múlva felvált a jellegzetes, szamárhangra emlékeztető köhögés. A betegség általában spontán gyógyul, de a csecsemőknél és a kisgyerekeknél súlyos szövődménnyel járhat.

7 A gyermekágyi láz (febris puerperalis) a szülést követően fellépő fertőzés, amelyet a nem megfelelő higiéniás viszonyok okoznak. A betegség elleni védekezés módját Semmelweis Ignác fedezte fel.

8 A kanyaró (morbilli) jellemzően gyermekbetegség, melyet az RNS-vírus okoz. A betegség megfázásszerű tünetekkel, köhögéssel, kezdődik, majd az egész testen kiütések jelennek meg. Általában spontán gyógyul, de ritkán súlyos szövődményként agyhártyagyulladást okoz.

9 A járványos agy- és gerinchártyalobb az agyhártyagyulladás (meningitis) régies elnevezése. A betegséget okozhatja baktérium és vírus is. A hirtelen magas lázzal induló kór kínzó fejfájással és tudatzavarral, akár eszméletvesztéssel is társulhat. Az agyhártya mellett a gerinchártya is gyulladásban van. A bakteriális eredetű fertőzés a legsúlyosabb, a gyógyszeres kezelés ellenére is gyakran halált okoz.

10 A bárányhimlő (varicella simplex) az egyik leggyakoribb fertőző gyermekbetegség. 2-3 hét lappangási idő után az egész testen kiütések jelennek meg. Spontán gyógyul, a fertőzés után életre szóló védettség alakul ki. Felnőtteknél kialakulhatnak súlyosabb szövődmények.

11 A hastífusz (typhus abdominalis) fertőző betegség, kórokozója a Salmonella typhi baktérium. A tífuszhoz hasonlóan szennyezett élelmiszerek és a széklet útján terjed. A kór 7-21 napi lappangási idő

143