Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK
jelentős részét megmozgatták. Bár a visszatelepülés jórészt megtörtént, az év végén is kb. 10%-kal kevesebb a lakosság, mint az elmúlt év folyamán volt. Az anyakönyvek megsemmisülése a fentiekkel magyarázott, fokozott népmozgalom miatt a szaporodás, illetve csökkenés pontos számadatai meg nem állapíthatók, azonban a halálozások száma jóval felülmúlja a születésekét. A halálokok között első helyen a háborús sérülések, később polgári munka közben szerzett aknasérülések állanak. A születések számát jelentősen befolyásolja és különösképpen az év végén visszaesést okozott a 3 hónapos harctér családi életet gátló ténye. 2. ) Fertőző betegségek Az év folyamán bejelentésre került 15 kiütéses tífusz, hasi hagymáz 264, diftéria 87, vörheny1 46, vérhas2 26, Heine-Medin3 5, trachoma4 2, nyílt gümőkór5 32, szamárköhögés6 10, gyermekágyi láz7 4, malária 27, kanyaró8 2, járványos agy- és gerinchártyalobb9 2, bárányhimlő10 6. Az előfordult kiütéses tífusz esetek a háborús behurcolás következményei, a végrehajtott óvintézkedésekkel lokalizáltattak úgy, hogy az év második felében kiütéses tífusz eset már nem is fordult elő. A járványszerűen előforduló hastífusz11 megbetegedésekről a következőket jelentem: a megbetegedések nagyobb száma a lakáshigiéné és az élelmezési higiénés viszonyok megromlásával magyarázottak. A fertőzések nagyobb része bebizonyíthatóan élelmiszerfertőzés, kisebb része a családban előfordult kontakt fertőzés. A vármegye 31 községében rendeltünk el kötelező tífusz elleni védőoltást, amikor is a községek egész lakossága beoltást nyert. Egyes eseteknél is a betegek nagy környezetét részesítettük ezenkívül oltásban [sic!], úgyhogy a beoltottak száma a vármegye területén a 80 000-et meghaladja. Az oltások eredményeképpen a tífusz megbetegedések száma minimálisra csökkent, a járvány veszélye elhárult. A múlt év adataihoz képest nagyobb számú diftéria megbetegedések a diftéria országos fellángolásához hasonló mérvűek. A vármegye területén a diftéria védőoltások és újraoltások végrehajtattak, ennek során a második életévükben levő és a 6 évesek [közül] mintegy 10 000-en részesültek védőoltásban. Ugyancsak megtörtént a himlőellenes oltás és újraoltás. Ez alkalommal az egy évesek, a tíz éves korúak és az elmaradottak mintegy 12 000-en kaptak védőoltást. A fertőző betegségek elleni védekezés terén a fokozott veszélyeztetés fokozott elővi- gyázatot igényel. Általános tisztasági propagandával a szemét és ürülék elhelyezés szorgalmazásával a fertőtlenítések rendezésére való törekvéssel sikerült is eredményt elérni. A vármegye területén volt fertőtlenítőgépek túlnyomóan megsemmisültek. Jelenleg két sérült gép van az egész vármegyében kijavítás alatt. Fertőtlenítő szerek beszerzése folyamatban van. A vármegye fertőző betegség elleni védelmében feltétlenül szükséges a járási egészségőri állások betöltése, a fertőtlenítőgépek pótlása, erre ismételt előterjesztést tettem. 3. ) Egészségvédelem A vármegyén végigdúló háború az egészségvédelmi intézményeket jórészt elpusztította. Az egészségházak elpusztultak, vagy súlyos rongálódást szenvedtek, berendezésük, felszerelésük teljesen megsemmisült. Az óvodák hasonló sorsra jutottak. Amikor május végén a vármegye egészségügyi újjászervezéséhez fogtam, a megszervezett 24 egészségvédelmi kör közül alig 1-2 volt működésképes, ma már 20 egészségvédelmi kör működik. A nem működőknél is az ok a védőnőhiány. A Népjóléti Minisztérium nagyobb összeg[ű] államsegélyekkel sietett az egészségvédelmi intézmények rendbe hozására, azonban a pénz értékváltozása és főképpen az anyaghiány a pótlásokat csak kis részben tette lehetővé. 141
