Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)

DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK

1 1886. évi XXI. törvénycikk a törvényhatóságokról.

2 1929. évi XXX. törvénycikk a közigazgatás rendezéséről.

3 A 18/1945. illetve a 303/1945. rendeletek értelmében a közalkalmazottak illetményeit (illetve családtagjaik részére a segélyt) a városnak kellett folyósítania. 18/1945. ME (1945. január 4.) az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete az alább részletezett közalkalmazottak illetményeinek folyósításáról. 303/1945. ME (1945. február 27.) az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a távollévő közalkalmazottak családtagjainak ellátása tárgyában.

4 Székesfehérvárt a Vörös Hadsereg 1944. december 23-án foglalta el első alkalommal. 1945. január 22-én a német és a magyar alakulatok a várost visszafoglalták. 1945. március 22-én az oroszok a várost véglegesen elfoglalták.

5 A hasi hagymáz a hastífusz régies elnevezése.

6 A tüdőgümőkór (tuberkulózis, TBC, tüdőbaj) kórokozója a Mycobacterium tuberculosis, amely cseppfertőzéssel terjed. A betegség tünetei közé tartozik a köhögés, vérköpés, mell- és hátfájás. A tüdőben rögök, gümők alakulnak ki, melyek akadályozzák a normális tüdőfunkciót. A fertőzöttek kb. 90%-ában nem alakul ki a betegség. A TBC-t a nyomor betegségének is nevezik, hiszen terjedését elősegíti a nem kielégítő táplálkozás által legyengült immunrendszer. Kezelés nélkül a betegek kb. fele meghal.

7 A diftéria (torokgyík) kórokozója a Corynebacterium diphteriae, amely testszöveteket roncsoló mérget termel. Általában egy hét lappangási idő után alakul ki a betegség. Jellemző tünete a torokban képződő szürkés lepedék, ami megfojthatja a beteget. Kezelés nélkül súlyos szervi károsodást is okozhat.

8 A paratífuszt a Salmonella paratyphi baktérium okozza. Tünetei hasonlítanak a tífuszéhoz, de a betegség lefolyása általában enyhébb.

9 A malária (váltóláz) trópusi betegség, de korábban Magyarországon is előfordult. Terjesztője a maláriaszúnyog, amely a csípésével juttatja a szervezetbe a parazitát. Jellemző tünete a lázrohamok és a hidegrázás váltakozása. Kezelés nélkül is spontán gyógyulhat, de bizonyos időszakonként visszatérhet (maláriás roham). Gyerekeknél és legyengült immunrendszerű embereknél gyakran végzetes. Gyógyszerekkel jól gyógyítható.

10 Az Országos Közegészségügyi Intézet felállításáról szóló 1925. évi XXXI. törvény elfogadását követően az intézmény 1927. június 1-én kezdte meg működését. A törvény az OKI feladatkörét így határozta meg: „Az Intézet feladata a közegészségügyi tudomány gyakorlati alkalmazásának előmozdítása, főleg a fertőző betegségek ellen irányuló védekezés irányítása, a közegészségügyi hatóságok támogatása és közreműködés a közegészségügyi személyzet, különösen a tisztiorvosi kar megfelelő kiképzésében.” Az intézet a vizek, az élelmiszerek kémiai és bakteriológiai vizsgálata, a gyógyszerek törzskönyvezése mellett hatósági, igazgatási funkciót is ellátott. Kiemelt feladata volt a fertőző betegségek elleni küzdelem irányítása. Biztosította a különböző oltóanyagok termelését és megszervezték a védőoltások széleskörű bevezetését. Az OKI irányította a két világháború közti időszakban a nép- egészségügy körébe tartozó közegészségügyi, járványügyi, egészségvédelmi, az anya- és csecsemő- védelmi, társadalom-egészségügyi feladatokat, a tüdő- és nemibetegségek elleni küzdelmet.

11 A himlő (fekete himlő) cseppfertőzéssel terjedő heveny, ragályos betegség, amelyet a Poxvirus vari- olae okoz. A történelem egyik legpusztítóbb kórokozójának számított. Jellemző a magas lázzal induló fejfájással, szédüléssel járó hirtelen kezdet. 2-3 nap után a bőrön hólyagok jelennek meg, amelyek néhány nap után zavarossá válnak, majd pörkösödnek. Súlyos esetben a hólyagok fekélyesednek, illetve belső vérzések alakulhatnak ki. A himlő volt az első betegség, amely ellen védőoltással védekeztek. Ma már világszerte felszámolt betegségnek számít.

12 A téli gazdasági iskolát 1928-ban adták át, napjainkban az Arany János Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény.

13 A ciszterci rend székesfehérvári középfokú oktatási intézménye, a Szent István Gimnázium új épülete 1938-ban épült.

100