Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)

ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009 - Jegyzetek

Sigillum Comitatus Albensis határolt, zöld talajon, ezüst tunikában, hermelin-gal­léros, arany brokát palástban, feje felett arany körrel, Szent István térdepel és egy arany-paszomántos s roj­tos, bíbor vánkoson, koronáját, jogarát és kardját, fent a szentség arany sugaraitól övezett Szűz Máriának és a karján levő gyermek Jézusnak ajánlja föl, míg előtte Magyarország czímere vanfelállítva." - Tagányi, 1880. 1. köt. XV. t. A címeres pecsétet és leírását közli még: Csáky, 1995. 96. p.; Hoppál, 2001. 51. p.; Vitek, 2002. 17. p„ 19-20. p. és borító 2.; Uő., 2005. 15-17. p.; Uő., 2008b 109-110. p„ 113-117. p. és XVII-XVIII. t„ Uő., 2009. 86-87. p. Színnyomatát közli: Károly, 1896. 1. köt. 1. melléklet. 70 Vö. Farkas, 2001. 19. p. 71 A címeres pecsét leírása a diplomában. FML IV A 1/e/l 1. d. 139/b sz. Közli: Rexa, 1913. 179-180. p. 72 Rezső, 1879. 296. p. 73 Csorba, 1999. 91. p. 74 Bertényi, 1989. 35. p. 75 Hóman-Szekfű, 1928. 4. köt. 607. p. 76 Uo. 123. p. 77 Hattyuffy, 1881. 66. p. 78 Bertényi, 1989. 34. p. 79 MOL A 57 50. köt. 557. p. A latin nyelvű szöveg rész­letét, a pecsét leírását közli: Bertényi, 1989. 38-39. p. A pecsétábrát közli: Serédi, 1938. 3. köt. 237. p. 80 Vö. Garas, 1955. 23-24. p. és 22. ábra. 81 A Szatmári Székeskáptalan 1838. évi hiteles pe­csétjén ugyanakkor egyáltalán nincs országcímer. L. Serédi, 1938. 3. köt. 233. p. 82 FML IV A 1/a/l 62. köt. 947. sz. 224. p. 1838. május 21-23., 25-26. és 28-31. közgyűlés. 83 FML IV A 1/a/l 62. köt. 948. sz. 224. p. 1838. május 21-23., 25-26. és 28-31. közgyűlés. 84 FML IV A 9/d 132. fűz. 1838. 85 FML IV A 1/a/l 62. köt. 2278. sz. 495-496. p. 1838. augusztus 22-25. közgyűlés. 86 FML IV A 1/a/l 62. köt. 3293. sz. 721. p. 1838. no­vember 21-24. közgyűlés. 87 FML IV A 1/a/l 63. köt. 315. sz. 61. p. 1839. február 21-23. és 25-28. közgyűlés. 88 FML IV A 1/a/l 63. köt. 1440. sz. 311. p. 1839. június 18-20. közgyűlés. 89 FML IV A 1/a/l 63. köt. 200. sz. 35. p. 1839. február 1. kisgyűlés. 90 FML IV A 1/a/l 63. köt. 547. sz. 125. p. 1839. február 21-23. és 25-28. közgyűlés. 91 CIH. 1870:XLII. te. a köztörvényhatóságok rendezé­séről. 58. § h) bekezdés. 92 CIH. 1870:XLII. te. 61. § 93 Hattyuffy, 1881. 36. p. 94 A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877:XX. te. 196. §-a az árvaszék pecsétjét is meghatá­rozta. Utóbb, az 1879 :XL. te. a magyar büntető törvény- könyv a kihágásokról 37. §-a rendelkezett a jelképek védelméről. 95 CIH. 1596:XI. te. 96 Vitek, 2002. 21-22. p. 97 Tagányi, 1880. 1. köt. 22. p. 98 FML IV B 102/a 1-3. d. 1848-1849.; FML IV B 254/ a 1. köt. 1-1846. sz. 1-432. p. 1860-1861.; FML IV B 255a 1. köt. 1-2. sz. 433-438. p. 1865.; FML IV B 255a 2. köt. 1-460. sz. 1-262. p. 1867. 99 Az 1919. évi kommunista diktatúra Fejér vármegyei szervezetéhez és pecséthasználatához 1. Réti, 1969. 100 FML XXXV/1/1 1948. augusztus 2. 101 FML XXI/l/2/a 2. köt. 74. sz. 99. p. 1948. szeptem­ber 29. 102 Bordás Ferenc József (1911-1982) festő- és grafi­kusművész. Orvosi tanulmányait a szegedi Ferenc Jó­zsef Tudományegyetemen kezdte meg, oklevelet 1939- ben szerzett. Közben Aba Novák Vilmostól festészetet tanult, Buday Györgytől és Devich Sándortól pedig grafikai órákat vett Szegeden. Főként kisgrafikákat és ex libriseket, illetve tájképeket készített. 1965-től a Firenzei Képzőművészeti Akadémia tagja. Jól ismerte és magas szinten művelte a grafikai technikákat. Drá­mai beállítottságához a fametszet állt a legközelebb. Művei irodalmi ihletettségűek, epikus hangvételűek, de szerencsésen elkerülik az illusztrativitást. Intellek­tuális hangvétel, kiegyensúlyozott formavilág jellemzi valamennyi művét. Egyéni kiállításai: Budapest: 1961, 1965, 1967, 1970, 1974, 1977; Szeged: 1937, 1938, 1971; Lengyelország, Malbork: 1967, Tarnow: 1972. Je­lentősebb munkái: Présház (1968), Szőlőhegyen (1970), Vlrágcsendélet (1971). Művészeti pályafutása mellett Pécsett a 2. Honvéd Kerületi Parancsnokság köteléké­ben, majd 1947-től Székesfehérváron mint honvédorvos századosi rangban folytatott orvosi tevékenységet. Kör­zeti orvosi állásáról 1950. október 31-vel mondott le, s mint rendőrorvos dolgozott tovább. Hitvesétől, Varga Ilonától két gyermeke született: Ferenc 1942-ben, Éva 1943-ban. - FML IV B 425 17. d. 47. t. Bordás Ferenc József. Vö. Markó, 2001. 1. köt. 854. p. 103 A mellékletnek nyoma veszett. 104 FML XXI/l/2/a 2. köt. 148. sz. 162. p. 1948. decem­ber 6. 105 FML XXI/l/2/a 2. köt. 1949. április 13. 106 FML XXI/l/2/a 2. köt. 1949. június 30-1950. április 26. 107 L. Fejér Vármegye Hivatalos Lapja, 47. (1949) 5. sz. 1949. július 15.; 48. (1949) 6. sz. 1949. október. 6. 108 FML XXIII/1/2 1950. június 20-1956. szeptember 5.; FML XXIII/1/1 1950. november 8-1956. szeptember 21. 109 FML IV B 425 78. d. 26. t. Kispéter István. 1957. április 10. 110 FML XXIII/1/2 1956. november 21-1957. április 29. 111 FML XXIII/1/2 1957. május 8-1990. október 30. 112 FML XXXVI/l/a 1990. december 28-1991. február 7. 113 FML XXXVI/l/a 1991. február 21­114 FML XXXVI/l/a 1. d. 8. köt. 16-18. p.

Next

/
Thumbnails
Contents