Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
A TERRITORIÁLIS SZIMBÓLUMHASZNÁLAT JOGI HÁTTERE MAGYARORSZÁGON
Sigillum Comitatus Albensis toztatásáért. A vármegyék törvényhatóságai az 1830-as esztendők elejétől kérelmezték a magyar nyelvű pecsétkörirat használatának jogát, amelyet az uralkodó, V. Ferdinánd- a korábbi pecsétadományozást megerősítve- engedélyezett. Fejér vármegye nemesi közgyűlése 1837 tavaszán folyamodott a magyar nyelvű pecsétkörirat iránt, amelyet V. Ferdinánd - az 1694. évi pecsétadományozást megerősítve - 1837. május 18-án hagyott jóvá. A nemesi közgyűlés Zala vármegye pecsétje magyar nyelvű köriratának kihirdetését követően tárgyalta latin nyelvű sigilUumának megváltoztatását.33 A felirat eredményeként a kancellária két hónappal később, 1837. május 18-án értesítette hivatalosan a vármegyét, hogy a kérelmet jóváhagyták, kihirdetésére 1837. június 2-án került sor.34 Az adománylevelet az uralkodó 1837. május 26-án szentesítette Bécsben, amelyben megerősítette az I. Lipót által adományozott címeres pecsétet, annak latin nyelvű feliratát megváltoztatva a vármegye magyar köriratú pecsétjének új, nagybetűs felirata: „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE"35 Örményi József első alispán, császári királyi kamarás a vörös bársonyba kötött, arany zsinóron függő, fémdobozkába helyezett, birodalmi címert tartalmazó pecséttel ellátott diplomát az 1837. június 26. és július 3. között tartott vármegyei közgyűlésen (utóbb erről az augusztus 14-i kisgyűlésen is megemlékezve) hirdette ki.36 A vármegyei hiteles címeres pecsét őrzője a comitatus törvényhatóságának gyakorlatilag első tisztviselője, a mindenkori alispán. Tisztéből adódóan felügyelte a pecsét használatának jogszerűségét: azt kizárólag olyan okmányokra, levelekre, bizonyítványokra állították ki, amelyek a vármegyei közgyűlések, - a nemesi vármegyét felváltó polgári vármegye 1870. évi létrejöttét megelőzően - a vármegyei törvényszékek határozatából, vagy mint hiteles kiadványok a vármegye által és nevében születtek. A köztörvényhatóságok rendezéséről kiadott 1870. évi XLII. törvénycikk leszögezte, hogy a vármegyén belül kialakított közigazgaFejér vármegye címere, 1837 (nemzetijelkepek.hu) tási-területi egységek, a járások első embere, a községek felügyelő és irányító hatósága, a szolgabíró ugyancsak külön, a törvényhatóság címerével, de a járás elnevezését tartalmazó körirattal ellátott pecséttel rendelkezett.37 A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló 1877. évi XX. törvénycikk 196. §-a a törvényhatóságok árvaszékeinek pecsétjeit is meghatározta: „Az árvaszék pecsétjét az illető törvényhatóság, illetőleg rendezett tanácsú város czímere és az árvaszéknek köriratba foglalt ez íme képezi.”38 Utóbb, az 1879. évi XL. törvénycikk a magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról 37. §-a a jelképek védelmében törvénybe iktatta: „Két hónapig terjedhető elzárással és háromszáz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, a ki az ország, a társországok vagy az osztrák-magyar monarchiának nyilvánosan kitűzött czímerét vagy zászlóját, úgyszintén, ki a polgári vagy katonai hatóságok által, ezen minőségük jelvényéül nyilvánosan használt zászlót vagy czímert meggyalázó szándékból bemocskolja, megrongálja vagy leszakítja.”39 j 96
