Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009 - Jegyzetek
Államalapító Szent István király ábrázolása Fejér vármegye szimbólumrendszerében köt. 150-152. p.; Tolna, 1699. szeptember 1.: MOL A 57 25. köt. 213-214. p. Baranya és Fejér vármegyéhez 1. 39. jegyz. 43 Erdős, 2002a 10. p. 44 Erdős, 1987. 44. p. A barkóczy Rosty család - többek között - Békés, Fejér, Pest és Fejér vármegyék ősi birtokos nemes famíliája. A nemzetségből első ízben, 1221-ben Dionisius de genere Rusd egykori pristaldust (poroszló) említették. Nagy Iván leírásában „A család czímere [...] a pajzs kék udvarában hármas zöld halom fölött hátulsó lábain álló fehér egyszarvú, fölötte a jobb oldalon csillag, a baloldalon félhold ragyog. A pajzs fölötti sisak koronájából szintén az előbbihez hasonló egyszarvú nyúlik fel. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-fekete". Az 1811-ben Székesfehérvárott született Rosty Zsigmond Fejér vármegye tiszteletbeli aljegyzője, szolgabírája, majd első aljegyzője lett, 1841 és 1846 között a Hétszemélyes Tábla váltószaki kiadója. 1843-tól a Jelenkor és Társalkodó című lapokban publikált, 1848-ban a „Radical" közéleti folyóirat egyik alapítója. - Nagy, 1862. 9. köt. 771-779. p. A Fejér Megyei Levéltár főlevéltárnoki tisztét 1867 és 1871 között betöltő tudós az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc idején tüzérhadnagyként szolgált, s Komárom erődítményében mint főhadnagy tette le a fegyvert. Ezt követően birtokaira visszavonulva történeti, jogtörténeti kutatásokat folytatott, tudományos publikációi mellett gazdasági szakíróként is ismertté vált. A vármegyei levéltárban eltöltött hivatali idejét alapvetően a kutatómunkának szentelte; feldolgozta a vármegye históriáját, 1692-től a XVIII. század közepéig az adószedés történetét. „Rosty Zsigmond kutatásai, amelyeket nyugállományba vonulását követően is, 1875-ben bekövetkezett haláláig végzett, nem hasznosultak. sem a köztörténetírás, sem az őt követő fő- levéltárnokok nem használhatták feljegyzéseit, mert a hagyatékát képező, könyvekkel és iratokkal megtöltött három láda átvizsgálásától az örökösök elzárkóztak." - Erdős, 1987. 41-47. p. 45 FML IV B 254/a 1. köt. 70. sz. 77-78. p. 1861. január 17-19. és 21. köz- és bizottmányi ülés. 46 Rexa, 1911. 117-118. p. 47FMLIVA 1/e 11. köt. 139/a [1694], 139/b[1837], Közli: Rexa, 1913. 179-180. p. Utóbb áthelyezték: FML IV A 72/a/l-2 Arm[ales|. 57. sz. 48 Jenei, 1977. 43-53. p. 49 FML IV A 1/a/l 5. köt. 1021. sz. 51. p. 1711. július 27. 50 Vö. Erdős, 1997. 210. p. 51 Bél, 1977. 90. p. Utóbbi megállapítása téves. 52 Bárczay, 1897. 19. p. 53 Tagányi, 1880. 1. köt. 22. p. 54 FML IV A 2/b 1. d. IV. k. Rendeletek. 1786.; MOL C 44 269. sz. 1-3. p. 1786. Vö. Főglein, 1934. 52-53. p. 55 FML IV A 1/a/l 20. köt. 1-2. sz. 21-23. p. 1790. március 3-5. közgyűlés. 56 Egyben problémát vet fel, hogy meglehetősen nehezíti a kutató munkáját, amennyiben a papírfelzet alatti pecsétlenyomat nem tanulmányozható. Amennyiben a felzet alól lepergett a viasz, de a felzet megmaradt, többkevesebb pontossággal, bár nehézkesen megállapítható róla a pecsétábrázolás. 57 FML IV A 1/a/l 61. köt. 578. sz. 168. p. 1837. március 13-18. és 20. közgyűlés. 58 FML IV A 1/a/l 61. köt. 826. sz. 215-216. p. 1837. március 13-18. és 20. közgyűlés. 39 FML IV A 1/a/l 61. köt. 1260. sz. 313. p. 1837. június 2. kisgyűlés. 60 MOL A 57 66. köt. 524. p. Közli: Illéssy-Pettkó, 1895. 63. p. 61 FML IV A 1/e/l 1. d. 139/b sz. 62 FML IV A 1/a/l 61. köt. 1747. sz. 461-462. p. 1837. június 26-28., 30., július 1. és 3. közgyűlés. 63 Uo. 61. köt. 2171. sz. 567-568. p. 1837. augusztus 14. kisgyűlés. 64 A pecsét címerképe csücskös talpú pajzs, szívpajzsban a koronás magyar állami kiscímer (érdekessége, hogy jobb mezeje nyolcszor vágott). Az uralkodói és főhercegi koronával ékesített nagypajzsban nem kevesebb mint 22 - esetenként önmagában is bonyolult szerkezetű - címer található. A pajzstartó koronás kétfejű, kiterjesztett szárnyú német-római birodalmi sas jobb kezében kardot, baljában országalmát tart. A pecsét körirata: .ferdinandus i. (primus) d[ivina] /[avente] cílementia] aus(triae) implerator] hunglariae] et BOHlemiae] h[uius] n[ominis] V. (quintus) DALlmatiae] CRO[atiae] SLAV[oniae] GAL[iciae] et LOD[omeriae] REX APOS[tolicus] REX LOAflbardiae] V'EN[etiarum] et fLL[yriae] A[rchi] D[ux] At/Sltriae] D[ux) LOT[haringiac| SAL/S[burgi) & (et) M[agnus] P[rinceps] TRANSJylvaniae] M[archio] MOR(aviae) Clomes] líABS(burgi) et TYR[olis] 65 Kis-malonyai és nyitra-vicsapi báró Malonyay János Alajos (meghalt 1837-ben) császári királyi kamarás, a Magyar királyi Szent István Rend vitéze. 1790-től báró, 1815-ben a kancellária első, referens tanácsosa, majd királyi ajtónálló és alkancellár. 1821-től Zemplén vármegye adminisztrátora, 1825-től Nyitra vármegye főispánja. Vö. Nagy, 1860. 7. köt. 281. p.; Szinnyei, 1902. 8. köt. 471-472. p. 66 Gál Péter tisztsége nincsen feltüntetve a diplomában. Feltételezésünk alapja, hogy az armálisokat 1848-ig az uralkodón kívül a kancellár és a kancellária titkára is ellenjegyezte. Vö. Áldásy, 2004. 102. p. 67 Oválpajzs látható a Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család grófi rangra emelésekor 1697-ben kapott címerében. A címert közli: Kelemen, 2002. 86. p. 68 Közli: Györffy, 1971. 79-80. p. 69 Tagányi leírása: „Fehér [helyesen: Fejér!) megye 1696-ban [helyesen: 1694-ben!) kapta czímerét, mely 1837-ben lett megújítva. A pajzs mezeje világos kék s itt-ott vereses, lent pedig gyöngyszürke hegylánctól
