Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009 - Jegyzetek
Államalapító Szent István király ábrázolása Fejér vármegye szimbólumrendszerében Jegyzetek * A Levéltári Közleményekben 2008-ban megjelent tanulmány (Vitek, 2008b) szerkesztett és bővített változata. 1 Hattyuffy, 1881. 1. p. 2 Uo. 1-2. p. 3 Uo. 86. p. Hattyuffy Dezső (1851—?) középiskolai tanulmányait a sárszentlőrinci algimnáziumban kezdte 1862-ben, majd a pesti evangélikus gimnáziumban folytatta, s a székesfehérvári ciszterci főgimnáziumban fejezte be 1870-ben. A pesti egyetemen jogtudományt hallgatott, közben Fejér vármegye főispánja, Szőgyén- Marich László vármegyei tiszti aljegyzővé nevezte ki 1872-ben. Tisztségét 1876-ig viselte, s jogi gyakorlatát megkezdve ügyvédgyakornokként helyezkedett el. 1877- ben ügyvédi vizsgát tett, s vármegyei tiszti ügyésznek, majd még ugyanebben az esztendőben rendes aljegyzőnek választották meg. Utóbb második aljegyző, árvaszéki ülnök és helyettes elnök. 1882-ben bölcsészdoktori vizsgát tett. Irodalmi, társadalmi, közigazgatási, történeti s régészeti témájú cikkeket publikált számos folyóiratban és szaklapban. A történeti segédtudományokon belül a pesti egyetemen meghirdetett éremtani és címertani tárgyú értekezéseivel szerzett elismeréseket (1872, 1879). Mint a Székesfehérvári és Fejér Vármegyei Történelmi és Régészeti Egylet titkára szerkesztette a Székesfejérvár című hetilapot (1873-1879) és az egyesület évkönyvét. Főbb művei: A hazai vármegyék és városok czímerei. Külön nyomat az Erdélyi Múzeum 1881-ki évfolyamából. Kolozsvárt, 1881. (Megjelent: Erdélyi Múzeum, 7. [1880] 281-300. p.; 8. [1881] 1-64. p.. 92-95. p.) Moha község történelmi vázlata. Székesfejérvár, 1883. A pecsétekről. Rövid ismertetés. Székesfejérvár, 1883. Külön nyomat a Tudósítóból. Buda visszavétele 1686-ban. Székesfejérvár, 1885. Külön nyomat a Székesfejérvári Naptárból. Fejérvármegye történelmi vázlata. Külön lenyomat a „Székesfehérvár és Vidéke” lapból. Székesfejérvárott, 1894. Vö. Szinnyei, 1896. 4. köt. 499-501. p. „Ő rendezte a történeti] és rég[észeti) társulat gyűjteményét a megyeház volt börtöncelláiban.’’ - Schneider-Juhász, 1937. 309. p. 4 Rezső, 1879. 296. p. Rezső (Réső) Ensel Sándor (1833-1899) ügyvéd, királyi táblai fogalmazó, Pest vármegyei központi ügyész. Középfokú tanulmányait 1852-ben fejezte be Pesten. 1855-től Miskolcon törvény- széki segédbíró, 1856-tól a Komárom vármegyei Kocs szolgabírói hivatalának vezetője. 1861-től a királyi táblai fogalmazó, 1863-tól Pest vármegye büntető, árva- és közigazgatási ügyeket kezelő tiszti ügyésze. 1864-től több ízben tett az esküdtszékek működésével és általában a börtönügyekkel kapcsolatos külföldi tanulmány- utakat Ausztriában, Bajorországban, Württembergben és Franciaországban. Az ő nevéhez fűződik az első pesti ügyvédi ügynökség 1867. évi felállítása. 1868-ban Ausztriában, Cseh-, Morva-, és Poroszországban gyarapította jogtudományi ismereteit. A magyarországi börtönkönyvtárak első alapítója. Az 1860-as esztendőkben vármegyei címeres székek beszerzését indítványozta. Az elkészült címerek a Magyar Nemzeti Múzeum Széché- nyi-termének mennyezetét díszítik. Vö. Szinnyei, 1906. 11. köt. 806-813. p. Fejér vármegye településeinek pecsétjeit, pecsétlenyomatait 1863. évi gyűjtése során ugyancsak ő őrizte meg az elkallódástól. Vő. Balázs, 1974. 370. p. A Magyar Országos Levéltár által az intézményben őrzött iratanyagról kiadott levéltári segédlet szerint a pecsétgyűjtemény „legkutatottabb része az Altenburger-Réső-gyűjtemény »községi pecsétek« sorozata, azaz a történelmi Magyarország helységeinek viaszpecsét-, illetve bélyegzőlenyomatai vármegyék, azon belül a települések nevének betűrendje szerint csoportosítva". — Sunkó, 2006. 7. p. (Fejér vármegye címeres pecsétjéhez 1. MOL V 5. A/III/e 27. d. 18. t.) A Pozsony és Nyitra vármegyékből származó - XVI. század végétől - köznemesi család címerének leírása Nagy Ivánnál: „a pajzsban két szemközt álló oroszlán, első lábaikkal egy jobbra hullámzó zászlót tartanak, a baloldali oroszlány feje fölött csillag ragyog. A pajzst szokásos nemesi korona födi. Többi részletei ismeretlenek”. Vö. Nagy, 1862. 9. köt. 682-683. p. 5 Tagányi, 1880. 1. köt. XV. t. 6 Rexa, 1911. 115-120. p.; Uő„ 1913. 179-180. p. Nemeskúti Rexa Dezső (1872-1964) művelődéstörténész, író. Jogot tanult, majd kereskedelmi akadémiát végzett. Árva, Fejér, majd Pest vármegye főlevéltárnoka volt. Családja 1696-ban nyert címeres nemeslevelet. Vö. Szinnyei, 1906. 11. köt. 915-916. p. „Sokat kutatott fakó fóliánsok között és ezekről sok tanulmányt írt. [...] So- katfoglalkozott a magyar színészet történetével. [...] A rádióban több előadást tartott". - Schneider-Juhász, 1937. 339. p. 7 Farkas, 1989. Fül 1-2.; Uő„ 2001. 19-20. p. 8 Bertényi, 1989. 31-39. p. 9 Vitek, 2002. 15-36. p.; Uő., 2005. 15-25. p.; Tribolt, 2005. 16. p.; Vitek, 2008b 101-133. p.; XVII-XXII. t.; Uő., 2009. 81-93. p. 10 Dudás, 1890. 212-213. p.; Holub, 1914. 82-85. p.; Főglein, 1934. 45-54. p. Árva vármegye 1837. évi pecsétmegújító privilégiumát a vármegyei levéltár címeres levelei közt közli: Rexa, 1912. 65. p. 11 Csáky, 1995.; Hoppál, 2001. 12 A teljesség igénye nélkül: Borsa, 1984a.; Uő., 1984b 53-69. p.; Uő., 1986. 3-19. p.; Botka, 2000.; Csorba, 1991. 105-137. p.; Fojtik, 1974.; Halász, 1982. 524- 532. p.; Horváth, 1982.; Horváth, 1976. 201-202. p.; Kohajda, 1973. 5-13. p.; Kujbusné, 2000.; Néma, 1996. 9-32. p.; Nyakas, 1992. 9-22. p.; Odor, 1991.; UŐ., 1988. 35-48. p.; Somfai, 2000. 13 Kristó, 1994. 117-119. p. 14 Györffy, 1987. 2. köt. 412. p.
