Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009
Államalapító Szent István király ábrázolása Fejér vármegye szimbólumrendszerében jogú városok és községek pecsétjein alkalmazott címereket. A 4.228/1949. (IX. 7.) M. T. számú rendelet - a Magyar Népköztársaság címerének használata tárgyában - 4. § 1. bekezdése előírta: „Az állami hatóságok, hivatalok, intézetek és egyéb intézmények 1950. évi április hó 30. napját követően csak a Magyar Népköztársaság címerét használhatják.” Közel másfél hónappal később a 390/ 1949. (X. 22.) számú minisztertanácsi határozat szabályozta a „Magyar Népköztársaság címerével ellátott nedves bélyegzők", valamint a „viaszpecsét alkalmazására szolgáló pecsétnyomók" nyilvántartását és kezelését. 1990 októberéig pecsétjein Fejér megye is a mindenkori népköztársasági: Rákosi-, illetve Kádár-féle államcímert használta. Az ideiglenes megyei tanácsok megalakulásával (1950. június 15.) az első, 1950. június 20-án lezajlott végrehajtó bizottsági ülésétől, valamint a Fejér Megyei Tanács november 8-i alakuló ülésétől kezdve a forradalom és szabadságharc kitörése előtti utolsó, azaz az 1956. szeptember 5-i végrehajtó bizottsági, illetve szeptember 21-i tanácsi ülésig „FEJÉR MEGYE TANÁCSÁNAK VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁGA" körirattal az úgynevezett Rákosi-címer szerepelt a bélyegzőkön.108 Külön, „FEJÉR MEGYE TANÁCSA” köriratú pecsét - a kutatások jelenlegi állása szerint - ekkor még nem készült. Első ismert, Kossuth-címert(l) tartalmazó előfordulása a Kispéter István végrehajtó bizottsági titkárrá történt megválasztásáról 1957. április 10-én készült jegyzőkönyv kivonatán látható.109 Itt jegyezzük meg, hogy a végrehajtó bizottsági és tanácsi ülések jegyzőkönyveinek áttanulmányozása során megállapítottuk, hogy leginkább utóbbi esetben a pecséthasználat meglehetősen esetleges, a tanácsülések jegyzőkönyveit is rendszerint a végrehajtó bizottsági bélyegzőkkel hitelesítették. A szabadságharc vérbefojtása nem vonta maga után - a jelképhasználat terén - az azt megelőző állapotok visszatérését. Az azt követő első, 1956. november 21-én lezajlott végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyvét már egy másik FEJÉRMEGYEI KÖZLEVÉLTÁR SZÉKESFEHÉRVÁR, 1950 után Fejérmegyei Tanács, 1950 után FEJÉR MEGYE TANÁCSÁNAK VÉGREHAJTÓBIZOTTSÁGA, 1950 FEJÉRMEGYEI TANÁCS VB. Művelődésügyi osztálya Székesfehérvár, 1957 pecséttel hitelesítették, ugyanis a pecsétképbe - korábbi feliratának megtartásával - az úgynevezett - helyenként reneszánsz jellegű csücskös-, másutt kerektalpú pajzsba foglalt - Kossuth-címert helyezték, s ezt a gyakorlatot követték az 1957. április 29-i ülésig.110 Amint azt a pecsétlenyomatok címereinek bizonytalan körvonalai is igazolják, a gyakor-
