Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009
Államalapító Szent István király ábrázolása Fejér vármegye szimbólumrendszerében FEJÉR MEGYE I<2 ALIÍSPÁNJA], 1865 FEJÉR MEGYE SZÁMVEVŐ HIVATALA, 1862 S1GILLUM PAROCHIAE INTRAMOENIALES ALBA-REGALENSIS, 1863 FEJÉR MEGYE ALISPÁNJA, 1867 tilag újra szabályozták, s a vármegyékben bevezették a kétfejű sas ábrázolásának használatát.97 Utóbb pedig a címeres pecsétet felváltotta egy ovális, ábra nélküli pecsét, felirata: „FEJÉRMEGYE JEGYZŐI HIVATAL PECSÉTJE’’.98 A vármegyei autonómia korlátozása (1870. évi XLII. törvénycikk) egyrészt előrevetítette, a közigazgatás 1886. évi szabályozása pedig másfelől szükségszerűen tovább szűkítette a vármegyei címeres pecsét alkalmazásának körét, jószerével azt a reprezentáció területére szorítva vissza. A Tanácsköztársaság kommunista diktatúrája idején - ekkor még mindössze néhány hónapra - a nemzetközi munkásmozgalom szimbólumait szerepeltették a bélyegzőkön, az általános címerhasználatnak végeszakadt. Az új hatalom helyi szerveinek megszilárdulásával egy időben, ösztönszerűen szorultak ki a használatból azok a pecsétek, amelyek a feliratukban vagy a címerükben nemzeti vagy polgári erényeket tükröztek, így a korábban használt pecsétek egy részét megsemmisítették, vagy a fiókok mélyére száműzték.99 A két világháború közötti időszakban azonban visszatértek a hagyományos jelképrendszer alkalmazásához: a Forradalmi Kormányzótanács lemondását követően a Friedrich-kormány augusztus 8-án közzétett 3886/1919. M. E. számú rendeletével a közigazgatási szervezetek 1918. október 31-e előtti állapotát állította vissza. A régi, illetve megmaradt pecséteket újra elővették, a megcsonkítottak lenyomatát helyreállították. 1948 adventjáig folyamatos a vármegyei pecsét,- illetve címerhasználat, ugyanakkor a nemesi rangok, címerek és jelvények használatát általánosan megszüntető 1947. évi IV. törvénycikk hatályba lépése fordulatot sejtetett. A Magyar Dolgozók Pártja Fejér Megyei Bizottságának 1948. augusztus 2-i ülésén Németh István megyei párttitkár tett javaslatot Fejér vármegye színeinek és címerének megváltoztatására. A megyei bizottság határozatában elfogadta a javaslatot, s utasította saját pártfrakcióját,
