Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009
Sigillum Comitatus Albensis Fejér vármegye címere vármegyetérképen, 1846 szimbolizálja, az országcímer csupán másodlagos funkciót tölt be.81 Az új vármegyei pecsét jogérvényesítő erejének biztosításáig, szabályszerű alkalmazásáig 1837-től közel két esztendőnek kellett eltelnie. A vármegye törvényhatósága az uralkodói rendelkezés érvénybe léptét követően csupán egy esztendővel intézkedett a magyar körira- tú pecsétnyomó elkészíttetéséről. Az 1838 májusára összehívott nemesi közgyűlés jegyzőkönyveinek tanúsága szerint: „Ezek után Jelolvastatott a’ M[agyar] K[irályi] fí[elytar]tó Tanácsnak /[olyó] e[sztendő] 17879. sz[ám] a[latt] kőit és a’ Tjktató] K[önyv] 2171. sz[ám] a[latt] ide által tett abbeli intéző levele, melyben tudósítja a’ Megyét, hogy O Felsége által meg engedtetvén, hogy az eddig használt Petsét helyett ezután Magyar körülírással ellátott használtathasson, a’ midőn az új Petsétről szóló engedmény Levél lefog küldettetni a’ Közhírré tétel végett jelentés adattasson.”82 „Ennek következésében Első Al Ispány Úr jelentette, hogy az említett K[egyes] Királyi Levél már megérkezvén az a’ közönség előtt Jelolvastatott, egyszersmind azt is jelentette említett Al Ispány Úr, hogy ezen engedmény Levélért mind öszve 98 Jlorin]í 24 kr[ajcár]ok fizettettek expeditionalís Taxául. Első Al Ispány Urnák gondjává tétetik hogy a’ Magyar felírással ellátott petsétet mentül előbb elkészítetvén azt ide bé mutassa, Fő adóvevő Urnák pedig meg hagyatik, hogy ezen Királyi Engedmény Levélért járó 98 /[o]r[in]t 24 kr[ajcár]okat kifizesse.”83 A jegyzőkönyvi bejegyzések alapján tehát Ürményi József alispán jelentést tett az új kör- iratú pecsétadomány ismételt kihirdetéséről, egyúttal tudatta, hogy „elküldési díj" - mai szóhasználattal talán államigazgatási eljárási FEJÉR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA, XIX. sz. illeték - ellentételezéseként közel száz forintot térítettek meg. Összehasonlításképpen: a Fejér vármegye nyugati határszélén elterülő, 666 összlélekszámú, 98 összeírt adózó családfővel rendelkező (Sár)Ladány községre (ma Nádasdladány) közel 272 forint vármegyei (házi) adót róttak ki ebben az esztendőben.84 Egyidejűleg az alispánt arra utasították, hogy tegye meg a szükséges lépéseket az új vármegyei typarium elkészíttetésére és bemutatására, Nagy Ignác főadóvevőt pedig arra, hogy a taksát fizesse ki. Három hónappal később
