Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
ÁLLAMALAPÍTÓ SZENT ISTVÁN KIRÁLY ÁBRÁZOLÁSA FEJÉR VÁRMEGYE SZIMBÓLUMRENDSZERÉBEN 1694-2009
Sigillum Comitatus Albensis dája szervesen kapcsolódik ahhoz az országos folyamathoz, amely során még ugyanabban az esztendőben újjászervezték például Somogy, Tolna és Zala vármegyék autonómiáját is.31 A közgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint a legfontosabb feladatnak a vármegyei tisztikar, tehát a tényleges kormányzat újjászervezése bizonyult; sem az imént említett, sem az azt követő jegyzőkönyvek nem tartalmaznak a XV-XVII. századi saját címer illetve pecsét létére vonatkozó adatokat.32 így az sem tisztázott, pontosan hogyan zajlott le a címeres pecsétadomány igénylésének folyamata, az eljárásról kútfők nem maradtak fent. Első ízben, feltehetően az 1694. január 5-7. között lezajlott generális congregation fogalmazódott meg az igény egy hiteles vármegyei signum iránt.33 Ekkor jegyezték le ugyanis a következőket; „Meg kell keresni gróf Batthyány Ádámot [1700-1703 között országbíró] azzal a kéréssel, hogy rendelkezik-e olyan levelekkel, amelyeken Fejér vármegyének a pecsétformája látszik. Méltóztassék ezt megküldeni.”34 A források szűkszavúsága ellenére is megállapítható, hogy a folyamat mindenesetre kedvező fordulatot vett, amennyiben az 1694. augusztus 5-i nemesi közgyűlés35 a következőket rögzítette: „A vármegye pecsétjére és donatiós levelére [...] gyűjtsenek össze 300 forintot, s a minél előbb összegyűjtött pénzt juttassák el Esterházy Ferenc főispánhoz".36 Feltehetően gróf Esterházy Ferenc főispán (1692-1733)37 szorgalmazta az uralkodónál a donatiót, egyben a vármegye régi jogaiba való visszahelyezéséért folyamodott. Ennek eredményeként I. Lipót uralkodó (1657-1705) - 1694. július 19-i elhatározását38 követően - Ebersdorfban, 1694. október 10-én adományozott címeres pecsétről (s nem címerről!) privilégiumot a vármegyének, körirata „Sigillum Comitatus Albensis". A későbbi pecsétlenyomatok átmérője hatvan milliméter. A címeres pecsét eredeti leírását a következőkben közöljük: „Arma porro seu insignia eiusmodi sigillo sequentia insculpenda nempe sigilli ipsius figuráé sphaericae seu rotundae et consequenter scuti ipsius fundum sive infimam partem viridem campum interoccupantem, super quo effigies sancti regis Stephani regali paludamento induti, sacramque coronam et sceptrum regium utraque manu tenentis ac flexis genibus posito, virgini Dei parae superne inter nubila emicanti infantemque Jesulum in ulnis foventi praesentantis ac dedicantis adumbrata circa hanc autem ipsa sphaerica sigilli superficie haec epigraphe (Sigillum Comitatus Albensis) inscripta esse visuntur.’’39 Fejér vármegye első ismert, papírfelzetes pecsétlenyomata, 1696 Arról, hogy ősi címerről - tudniillik Szent István királyt és a kisded Jézus Krisztust karján tartó Szűz Máriát ábrázoló pajzsról - van-e szó, amely egy korábban adományozott, illetve használt címer megújítása lett volna - jóllehet ezt a tényt az adománylevél egyébként nem hagyta volna említés nélkül -, a diploma nem tesz említést. A kihirdetéséről szóló - mindamellett a vörös pecsétviasz használatát is rögzítő - nemesi közgyűlési jegyzőkönyvi bejegyzés 1695. január 12-i keltezésű.40 A pecsét legkorábbi ismert lenyoma-
