Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)

CÉHZÁSZLÓK

Sigillum Coraitatus Albensis

1906-ig több tételben: „gyász lobogó használata 2 korona”

1907. május: „két zászló gyertya 4 korona" 1909. május: „két zászló gyertya 5 korona" 1912. május-1913. május: „2 zászlógyertya 8 korona”

1915. június-1916. június: „két zászlógyertya 6 korona"

1918- 1919.: „zászlógondozásért 25 korona"

1919- 1920.: „zászlógondozásért 25 korona” 1921. május 17.: „2 zászló gyertya 1,30 korona"

1924. augusztus 19.: „2 zászló gyertya 30 000 korona"

1928. augusztus 7.: „templomi díszzászlóra viaszos vászon áthúzó tok 12 pengő"

1929. május 9.: „vendéglősök zászlószegbe- verése 5 pengő”

1930. augusztus 17.: „templomi zászlóhoz 2 drb. gyertya 2 pengő 90 fillér"

1931. április 13.: „gyászzászlóhoz viaszos köpeny 6 pengő 92 fillér"

1932. augusztus 18.: „templomi lobogóhoz 2 db. gyertya 3,20 pengő”

1933. május 7.: „templomi lobogóra 1 művirágkoszorú 8 pengő”

1935. június 10.: „Elnök úrnak gyászlobogó nyél csináltatásáért 0,80 pengő”

1938. május 20.: „templomi zászlóra és két gyertyatartóra csinált virágból koszorú 6,60 pengő”

1939. augusztus 12.: „templomi zászlóhoz 2 gyertya 3 pengő”

1939. augusztus 14.: „templomi zászló javítása 10 pengő”

1942. április 5.: „templomi zászlóra csinált művirágból koszorú 13 pengő”19

A zászlószalaggal kapcsolatos jegyzőkönyvi bejegyzés az alábbiakat rögzítette: „5 szőr hogy mind azon tagoknak a neveit jegyző könyvileg meg örökítjük akik a zászló beszerzéséhez szívesek voltak hozzájárulni és az zászló anyáét tekintetes Kari Istvánné úrnőét aki egy gyönyörű szalaggal is volt szíves bennünket meg ajándékozni mely került

150 ko[rona] azaz száz ötven koronába."20 Egy másik feljegyzés a zászló használatára és a testület védőszentjére mutat rá: „3 szór Szent Flórián véd szentünk meg ünneplése minden évben és Flórián előtt vagy aztán vasárnap egy szent mise fog tartatni a zászlóval a fő templomba."21

A Székesfehérvári Ács Egyesület 1926. évi téglalap alakú zászlajának (SzSt) nagysága 170x140 centiméter, anyaga kétlapos középzöld selyem, mindkét oldalán vászonra festett szentábrázolásokkal. Mindkét oldal hasonló kidolgozású, hímzett motívumokkal, címerekkel, aranyrojtokkal és bojtdíszekkel. A színoldalon Szent József szerszámaival és a kisded Jézus Krisztussal, körben felirat: „SZ. JÓZSEF K. É.” (könyörögj érettünk), valamint évszám barna hímzéssel. A zászló hosszabb szélein barna hímzett motívumok. A festmény alatti két sarokban, körben aranyhímzett Székesfehérvár- és ácscímer: vörös pajzsban ezüst szerszámok; fejsze, ácsderékszög, kalapács. A hátoldalon Szűz Mária ülő helyzetben, karjában a kisded Jézus Krisztussal, előtte bárány, József Szűz Mária fölé hajol. Körben barna hímzett felirat: „SZ. FEHÉRVÁRI ÁCSEGYESÜLET”. A hosszabb zászlószéleken aranyhímzett motívumok, alsó két sarokban aranyhímzett ácscímer és koronás kiscímer, alatta babérágpár.

Összegezve; címer vagy heraldikai attribútum tizennégy céhes, öt iparos-egyleti és három földműves egyesületi zászlón található.22 A céhzászlókon a hangsúlyos méretű zászlóképek mellett kaptak helyet az állami-, vármegyei- és városcímerek. Elhelyezkedésüket tekintve megtalálhatók a zászlórúd felőli oldalon, egymás alatt, mint például a birodalmi címer német-római császári, kétfejű sasos elemének és Székesfehérvár címerének ovális, szalagfonattal keretezett pajzsra helyezett rajza a német cipészek 1783. évi zászlaján. De többnyire a zászlókép felett kétoldalt láthatók különféle, barokkos jellegű és olykor díszített címerpajzsokra emelve, mint a lakatosok zászlaján (1782). Csupán a magyar varga