Vitek Gábor: Sigillum Comitatus Albensis. Fejezetek Fejér vármegye szimbólumainak történetéből - Fejér megyei történeti évkönyv 28. (Székesfehérvár, 2009)
NEMESI FELKELÉSI ZÁSZLÓK
Sigillum Comitatus Albensis Farkast zászlótartói tisztségében. A helytartótanács 1741. december 26-i kimutatásai szerint Fejér vármegye 244 gyalogos katonát állított ki. A nemesi felkelés 1742 márciusában Holicsnál, májusban Olmütz mellett szenvedett vereséget a porosz haderőtől, az elesett Lipthay utóda Salamon Farkas lett, zászlótartóvá Gregorovits Pált nevezték ki. Fejér vármegye az 1744. szeptember 9-i generális congregation határozta el az előző hónap 8- án összehívott nemesi felkelés felállítását. A vármegye kétszáz lovast állított, s első ízben parancsnoknak gróf Schmiedegg Ferencet, zászlótartónak Ányos Ferencet tették meg. Miután a gróf saját kinevezését alezredesi ranghoz kötötte; abba nem egyeztek bele, s Németh Imre lett a parancsnok, főhadnagyi rangban. A város negyven katonájának sorsa ekkor ismét a vármegyei insurrectióval forrt egybe. Az országosan felállított hat új ezredet a vármegyék szerelték fel és élelmezték. Az uralkodó a fegyverellátásról gondoskodott, a törzstiszteket - az ezredekkel egyetértésben - a királynő, a főtiszteket a vármegye nevezte ki. A rendszeres dezertálások következményeként Fejér vármegye 1744. november 8-án intézkedett a haderő feloszlatásáról. A francia nagyhatalmi politika árnyékában, 1797-ben a vármegyei nemesi felkelés ugyan ismételten összeállt, de a campoformiói béke megkötésével ütközetben nem vett részt. A nemesi felkelés szétoszlatásakor megjelent napiparancs említést tett a két 1797-es insurgens zászló ünnepélyes felvonásáról, katonai tiszteletadás melletti bevonásáról is. Az utolsó nemesi felkelést az 1808. évi VI. törvénycikk rendelte el. Fejér vármegye és Székesfehérvár törvényhatósága első ízben, 1809. március 8-án tárgyalta a nemesi felkelés ügyét, insurgens katonáik Veszprém és Tolna vármegye katonáival egyesítve alkották a 490 gyalogosból álló zászlóaljat. 1809. június 14-én a Fejér vármegyei és fehérvári felkelők is részt vettek a győri ütközetben, de tisztes helytállásuk ellenére a hiányos, korszerűtlen felszerelés alkalmazása mellett, s a reguláris hadsereg megfutamo- dását követően meghátrálásra kényszerült. A törvény szerint három évre elrendelt nemesi felkelés ezek után nem oszlott szét, hanem mint polgári katonaság működött tovább. Az utolsó nemesi felkelés alkalmával használt zászlókat ugyan 1800-ban készítették, alkalmazásukra azonban - az időközben létrejött békekötés folytán - az 1809. évi nemesi felkelésnél került sor.25 Az egykori nemesi felkelési zászlók historikus továbbélését biztosította az 1810. június 17-én a polgári őrség26 részére - ünnepi külsőségek közepette - felszentelt három zászló. A nemzetőri feladatokat ellátó, mindamellett a közbiztonság felett őrködő katonai szervezet történetében az 1809. esztendő hozott áttörést, amikor egy királyi rendelet három zászlóaljba osztotta a polgárságot. A polgárőrség három zászlaján az 1810-es évszám szerepelt, s ebből kettő bizonyosan a napjainkban a múzeum gyűjteményébe utalt, két 1810-es datálású nemesi felkelési zászló.27 A zászlóanyai tisztséget gróf Schmiedegg Tamás neje, gróf Zichy Johanna és Ürményi Miksáné vállalta el. A szertartás keretei között, a zászlószegeket a székesfehérvári városháza előtt verték be a zászlók rúdjaiba. A polgárőrség azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket; a szervezet tevékenységét felfüggesztették, zász- lait 1820-ban a levéltár őrizetébe utalták. A polgárőrség 1843. esztendei újjászervezését követően visszanyerte zászlait. A városi tanács a zászlóanyai védnökséget gróf Zichy György hitvesére, gróf Pálffy Ludovikára ruházta át. „A zászlószalag felszentelése fényes ünnepséggel történt 1844. október 5-én, és erről egykorú színnyomatú kép is fennmaradt. A kép közepén díszbe öltözött magyar ruhás urak és nők, katonatisztek üduözlik a zászlóanyát és kísérik a nemzeti zászlóval ékesített sátorba. A polgárőrség tagjai díszruhában állnak, körülveszik az oltárt, amelynél az istentisztelet és a prédikáció történt."28
