Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Tizenkét forradalmi nap
bös Zoltánnal abban állapodott meg, hogy ezzel egy időben Bakonycsemyére utaznak egy személyautóval, s az ottani nemzetőrök ellenőrzésével kezdik meg a feladat végrehajtását. Gömbös - amint arról már esett szó - a nemzetőr-igazolványok kiállítását és egyéb személyügyi feladatokat látott el a törzsben. Bár Kiss József ekkor még nem volt nemzetőr, a járási nemzeti bizottság tagjaként csatlakozott hozzájuk. Kiss később, miután belépett a testületbe, szívesen tetszelgett bűnügyi nyomozói szerepkörben. A megtorlás idején pedig már „politikai nyomozóként" emlegették őt kihal Igatói, holott ilyen megbízatása sem neki, sem másnak nem volt a móri járási nemzetőrségben. Október 31-én (más adatok szerint már 28-án vagy 29-én) a móri Vörös Csillag mozi 100 vetítőtermében, a Szociáldemokrata Párt újjáalakítására összehívott gyűlésen a pusztavámi bánya főkönyvelője, a munkástanács tagja, Szakály Kálmán mondott „kortesbeszédet". A beszédben többek között arról is szó volt, hogy folytatni kell a sztrájkot, amíg a magyar szociáldemokrácia nagyasszonyát, Kéthly Annát be nem veszik a kormányba. A gyűlés előtti napokban a bánya területén a Szakály társaságában lévő megyei SZDP-szervező, egy Kurdi István nevű, Székesfehérvárról érkezett férfi kiosztott száz darab belépési nyilatkozatot a bányászok és az alkalmazottak között. Szakály a volt „szocdem" Szilárd Imrét is megkereste, akit bemutatott Kurdinak, majd őt és Kurcsi Györgyöt is arra kérte, segítsenek a pártszervezésben. A párt tényleges létrejöttéről, tevékenységéről - sajnálatos módon - nem találtunk adatot. Hogy az SZDP tervezett létrehozásán túl más párt megalakulása is szóba került, arról Schiffer János bírósági vallomásából értesülünk, aki ezzel kapcsolatosan ezt mondotta: „November 3-án délelőtt Kapuvári, Halmos és Jánny beszélgetését hallgattam végig arról, hogy helyet kellene biztosítani valahol a kisgazdapártnak. A pártoknak ezt a szervezkedését nagyon helytelenítettem, ezért elköszöntem tőlük." Október 31-én késő este Kisgyónban belőttek a kommunista Hajnal Ignác lakásának ablakán. Öt lövés dördült viszonylag gyors egymásutániságban, ezek egyikéből származott az az acélköpenyes lövedék, amely a nyitott konyhaablakon át előbb az ablakpárkányba ütközött, majd a konyhaszekrény falában állt meg. Hajnal Ignác előbb ki akart ugrani az ablakon, hogy az orvlövész(ek) után eredjen, de aztán elállt ettől felesége rimánkodására. A lakás környékén lövöldözött (bírósági vallomása szerint vadászott!) Szarka Sándor, aki néhány napja felelősségre vonás szándékával kereste Kaviczki Mihály társaságában Hajnalt, munkahelyi vezetőjét. Szarka állítása szerint sörétes puskával lőtt, abból viszont az acélköpenyes lövedék nem származhatott. Hajnal Ignác maga is azt vallotta a bíróságon, hogy bár sötét volt, megítélése szerint hárman-négyen lehettek a lövöldözők. 100 A Mozgóképüzemi Vállalat (MOKÉP) székesfehérvári központjának vezetője telefonon utasította ifjabb Kellner Ferenc móri üzemvezetőt, hogy a mozi nevét (Vörös Csillag) változtassa meg. Az utasítást Kellner végre is hajtotta, az új név Fekete Gyémánt lett, ezt saját kezűleg festette fel a bejárathoz, miután a régi nevet eltávolította. (Elmondása szerint ugyanő több alkalommal is megjavította a forradalom idején a tanácsházi hangosbemondót, amit október 26án tönkretettek a tüntetők. A forradalom napjaiban - a pontos időpontra nem emlékszik - Katona Imre tanár közreműködésével lehallgatót szerelt fel a helyi szovjet raktárbázis telefonvonalára a postai központban.) Kellner Ferenc személyes közlései.
