Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Tizenkét forradalmi nap
sőbbiekben - el akarták-e látni a testületet, nem tudjuk. Egyelőre karszalaggal, nemzetőr-igazolvánnyal rendelkeztek.) Az új közrendvédelmi testület a járási nemzeti bizottság október 30-i megválasztását követően szervezetileg is ennek az alárendeltségébe került. Az első utasítást Varga Miklós nemzetőrparancsnok - vallomása szerint - november l-jén este kapta a nemzeti bizottságtól. A megalakulást követő időben megkereste Varga Miklóst a helyi szovjet parancsnok, s arra kérte, hogy a nemzetőrség továbbra is biztosítsa a Móron maradt szovjet katonák és a családtagok élelmezését. Varga a kérésre nem minden pátosz nélkül azt válaszolta, hogy „ha arra lesz szükség, hogy a nemzetőrség házról házra járva gyűjtsön élelmet, akkor is biztosítani fogjuk ellátásukat." Miután az orosz parancsnokság kéréséről tájékoztatta Horváth Istvánt, ő is egyetértett az ígérettel, annál is inkább, mert az ügyben a nemzeti bizottság már megtette a megfelelő intézkedéseket. Október 29-én, hétfőn még volt tanítás a járás iskoláiban. Délelőtt 10 órakor a mezőgazdasági szakiskola diákjai élelmiszergyűjtési kampányt hirdettek a budapestiek megsegítésére 68 . A vájáriskolások és a gimnazisták is csatlakoztak hozzájuk, s estére jelentős mennyiségű élelmet gyűjtöttek össze. Az egyik szervező a Diákbizottság titkára, Princz István volt, s bekapcsolódott Klujber László másodtitkár is a munkába. A felnőtt lakosság 30-án rendezett gyűjtést Móron. Ismereteink szerint a járási székhelyről összesen tizenhat megrakott teherautó ment a fővárosba, ezeket többekközött Klock Ferenc és Princz István gimnazisták mellett egyik tanáruk, Farkas László is elkísérte. A szállítmány Klujber intézkedésére jelentős mennyiségű szénnel is kiegészült. Ezt kórházaknak adták át. A következő napokban a rádió felhívására a járás összes településén megszervezték a Vöröskereszt javára az élelmiszergyűjtést. Magyaralmásról két, Pusztavámról két, Csókakőről hat teherautónyi élelem ment el a fővárosba! (A többi faluból számszerű adataink nincsenek.) Ezeket általában kórházakban, öregek otthonában adták át a rászorulóknak, míg a pusztavámi ak egyik szállítmányukat az addigra már híressé vált Kilián laktanyában rakodták le. A fehérvárcsurgói küldemény leadására a nagytétényi kórházba került október 30-án. 69 Az almásiak, hazafelé tartva, valahol Budapest határában egy orosz katonai járművel karamboloztak, s ebből csak egy honvédtiszt karakán intézkedésére nem lett incidens. A székesfehérvári TEFU vállalat munkástanácsától kölcsön kapott tehergépkocsi és utasai csak másnap keveredtek haza. Csákberény lakossága a budapesti felkelőknek szánta adományát, „mondván: értünk is harcolnak ők." 70 Ugyanezen a délelőttön Móron a forradalmi hangulatú fiúiskolában a tantestület a szülők és a diákok tudtával és támogatásával 16:3 arányban leszavazta és a 68 Úgy tűnik, hogy a forradalmi megmozdulásokban bizonyos visszafogottsággal, passzivitással részt vevő parasztság a forradalom élelmiszerrel való támogatásával feltétlenül „kompenzált", amikor nemcsak a diákok, kórházak, különböző otthonok, hanem a fegyveres felkelők részére is önzetlenül, önként adakozott. Ezúttal nem beszolgáltatott, hanem adott. 69 Fehérvárcsurgó története. 121. 70 Izmindi Ferencné: Elzengem híred, Csákberény. Csákberény, 1998. 31.
