Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Tizenkét forradalmi nap
va Remete vállalta a helyi, négyfős nemzetőrség parancsnoki teendőit is. Ennek rajta kívül Jelena Ferenc, Lőrincz Ottó és Papp Bálint voltak a tagjai. A nemzetőrségben az elgondolás szerint a katonaviselt férfiak mindegyike feladatot kapott volna szükség esetén. A szolgálat ellátására egyébként Remete írásban rendelte ki a tagokat. Egyik konkrét megbízatásuk az volt, hogy gépkocsin Nesztler Antal boltvezetőt Mórra kísérték a bankba, hogy a szövetkezet 70 000,- Ft-ját befizethesse. Megoldották a falu kenyérellátását is. A nemzetőrség parancsnokaként Remete felszólította Portik István párttitkárt, hogy az esetlegesen a birtokában lévő fegyvert adja le a nemzetőrségen, mivel annak nincs fegyvere a szolgálat ellátásához, márpedig a községben nagy mennyiségű pálinka van a szeszfőzdében, amelynek a megóvása feltétlenül szükséges, nem is beszélve a begyűjtött illetve a szőlőhegy pincéiben tárolt borról, valamint a kőbánya raktárában lévő robbanóanyagról. Portik, mivel nem volt fegyvere, a kérésnek nem tudott eleget tenni. Remete először a rendőrségtől, aztán a honvédségtől - valószínűleg Bodajkról - akart fegyveres őrséget kapni, de itt is, ott is elutasították. (Ezért került sor a mindössze négyfős nemzetőrség felállítására.) Fegyvereket végül a többi település nemzetőrségeihez hasonlóan Székesfehérvárról, a honvédségi készletekből kapott hamarosan. Kormányszintű döntés következtében a budapesti szabadságharcosokból, a katonákból és a rendőrségből megalakult az egységes nemzetőrség. Erre Móron 30án, kedden reggel került sor: a rendőrség az előző délutáni értekezlet szellemében beolvadt a nemzetőrségbe. Miután a változással az egybegyűltek egyetértettek, a két szervezet fúziója befejezett tény lett. Vincze Kálmán intézkedését követően a nemzetőrök a járási rendőrkapitányság épületében nyertek elhelyezést október 30-án 18 órakor. 67 Hivatalos, leltár szerinti átadás-átvételt, mivel arra szükség nem volt, nem végeztek. A nemzetőrség az eredeti elgondolás szerint a pártbizottság épületébe költözött volna, ehhez azonban Vincze Kálmán nem járult hozzá, s így került mintegy nyolcvan fős tényleges létszámmal a kapitányságra. Ez nagyjából századnyi erő volt, amelynek a parancsnoka Túlesik Tibor tartalékos repülő főhadnagy lett. Az alegység szervezeti rendszerét ő és Réti Zoltán rendőr főhadnagy alakították ki. Ennek megfelelően a század három szakaszból, szakaszonként három rajból állt. A rajokban átlagosan nyolc-tizenkét fő volt. Ez az alegység tett a kapitányság épülete előtt nemzetőresküt másnap. (Arra vonatkozóan nem került elő adat a kutatómunka során, hogy az eskü szövege mit tartalmazott, vagy azt ki állította össze.) Miután az egyik sváb származású nemzetőr egy telepes családot kipakoltatott a lakásából, a fegyelmi helyzet gyors megszilárdítása érdekében merült fel az eskütétel szükségessége. Vincze a megtorlás idején azt állította, hogy a megyei rendőr-főkapitányság politikai tisztjétől, az október 24-i székesfehérvári, hat halottat és számos sebesült áldozatot követelő karhatalmi akció miatt elhíresült Michna István századostól kapott utasítást a rendőrségi épület egy részének az átadására. (Vincze állítása 67 Ennek időpontját Réti Zoltán rendőr főhadnagy 1957-ben készített jelentésében október 28-ra teszi.
