Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Vae victis! Az intézményesített megtorlás
A per igencsak nagyszabásúnak indult: a tizenkét vádlott mellett a nyomozó hatóság vádemelési javaslata szerint a vádlottak padjára kívánták ültetni Cs. Bordács Lajost, Orosz Lászlót, Kindl Jánost, idős Radics Pált, Nemes Józsefet, Benkő Józsefet, Simon Gábort, Mátyus Istvánt, Klujber Ferencet és Németh Imrét is, őket korábban szintén terheltté nyilvánítottak. Az ügyész azonban végül velük szemben - külön határozatban - megszüntette az eljárást. így Hoffmann Gyula mellett csak Csóka Istvánt, Orosz Istvánt, Horváth Zoltánt, Németh Viktort, Varga Andrást, Kalmár Istvánt, Jakus Sándort, Izsó Lajost, Kiss Józsefet, Teller Lászlót és Kovács Mihályt vádolták meg a népi demokratikus államrend elleni gyűlöletre izgatás és a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett rongálás bűntettével. Tettüket október 24-én és 26-án követték el, amikor a faluban felvonulást tartottak, rendszerellenes jelszavakat kiáltoztak, követeléseket állítottak össze, majd a kultúrházban kárt okoztak, végül lerombolták a szovjet hősi emlékművet. Az ügyész tizenhat tanút idéztetett meg, köztük voltak néhányan azok közül is, akik ellen időközben megszüntették a büntetőeljárást. A kétnapos tárgyalás után meghozott ítélet szerint a bíróság bizonyítottság hiányában felmentette Kalmár Istvánt és Izsó Lajost. Teller László tanító a bíróság megállapítása szerint mindenütt csillapítólag igyekezett fellépni, s ezért vele szemben a törvény szerint alkalmazható legenyhébb büntetés kiszabását is szükségtelennek tartotta. Az elsőrendű vádlottat és többi társát bűnösnek mondta ki a vádiratban meghatározott vádpontokban, s ezért Hoffmann Gyulát 7, Csóka Istvánt 9, Horváth Zoltánt 9, Németh Viktort 10, Varga Andrást 7, Jakus Sándort 6, Kiss Józsefet 7, Kovács Mihályt 6 havi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet egyelőre Hoffmann és Kovács esetében nem emelkedett jogerőre, s mint azt a bíróság megállapította, végrehajtás esetén Hoffmann és Orosz esetében a rendőrségi őrizetben töltött időt teljes egészében beszámítja. Kötelezte ugyanakkor a vádlottakat a 260, 80.- Ft bűnügyi költség egyetemleges megfizetésére is. Ezt azonban nem teljesítette közülük senki, s emiatt 1958 őszén elrendelték az összeg végrehajtását. Teller Lászlót - mint láttuk - nem ítélte el a bíróság, ám időközben vele szemben eljárást folytatott le az ún. móri járási pedagógus egyeztető bizottság a járási pártbizottság utasításának megfelelően. (Formailag a megyei tanács oktatási osztálya rendelte el a vizsgálatot ellene 1957. április 20-án.) A Palásthy Sándor tanulmányi felügyelő és Palotás János, valamint Miklós Jenő iskolaigazgatók alkotta fegyelmi bizottság hallgatta meg, s ennek javaslata alapján Teliért azonnali hatállyal elbocsátották állásából a forradalom idején elkövetett fegyelmi vétség miatt. Magatartásából ugyanis - állapítja meg a bizottság - „a népi demokrácia állami és társadalmi rendjével való szembenállása tűnik ki". Fizetését hónapokig visszatartották. Az 1437/1957. sz. alatt meghozott határozatot Teller megfellebbezte. Karcagi Gyula osztályvezető a korábbi határozatot megváltoztatta, s ennek értelmében - írásbeli megrovás mellett - Teller László tanítót, a magyaralmási úttörőcsapat és a kultúrház vezetőjét elhelyezték Magyaralmásról. Elmaradt bérét később kifizették.
