Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Vae victis! Az intézményesített megtorlás

Bányásznap, 1963 - balról az első Orsovai Tibor újságíró hatott a nagyszámú hallgatóságra. Az előkészítettséget jól mutatja az is, hogy az ítélet mértékét kiszivárogtatták órákkal a kihirdetés előtt. így például az elsőrendű vádlott felesége, Geszler Antalné már a kultúrház felé, az ítélethirdetésre menet értesült arról, hogy férjét hét évi fegyházra ítélte a bíróság.

264 Ezt aztán a színpaddal szemben, az első sorban leültetett férjének mutatta is az ujjain. Geszlert különösebben nem dúlta fel a rendkívül súlyos ítélet, biztos volt benne, hogy fellebbezés után azt jelentős mértékben csökkentik majd. Az ítélet természetesen nem volt jogerős, súlyossága ugyanakkor sokakat meglepett. (Mint Mészáros István nyomozó a kapitányság pártszervezetében augusztus 15-én felvetette, „a móri ellenforradalmárok tárgyalásáról állítólag a Szabad Európa Rádió már másnap beszélt".) A párt célja éppen ez volt vele... A vádirat, illetve a vádat képviselő dr. Irmes Gellért nem felelt meg maradéktalanul a pártelvárásoknak, mivel nem domborította ki kellőképpen az ügy politikai jellegét, Mátai megyei főügyész szerint az ügyet a járási ügyész közönséges garázdaság felé vitte el. Emiatt meg is dorgálta őt.

265 A B.514/1957. szám alatt hozott ítélet szerint a másodrendű vádlott, Furtenbacher Ignác három és fél évet kapott. A többiek 1-2 évvel illetve hónapokkal megúszták a büntetést. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után Geszler közel egy évet Székesfehérváron töltött a megyei börtönben, majd Vácra került. A fellebbezése 264 Geszler Antalné személyes közlése. 265 Dr. Irmes Gellért személyes közlése.