Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Vae victis! Az intézményesített megtorlás

6, 5, illetve 3 hónapi felfüggesztett börtönre ítélte. Az ötödrendű vádlott Karlovicsné volt, aki három hónap felfüggesztett börtönt kapott. Az ítélet Nagy Gyula fellebbezése miatt az ő esetében nem emelkedett jogerőre. Egyúttal a Leg­főbb Ügyészség is fellebbezést nyújtott be az ítélet - szerinte - törvénysértő vol­ta miatt (nem találta indokoltnak a felfüggesztéseket), s emiatt június 4-én a Leg­felsőbb Bíróság az első fokon eljáró bíróságot új tárgyalás lefolytatására kötelez­te. Ennek következtében - alapvető jogelv, a súlyosítási tilalom sérülésével - az enyhítésért fellebbező Nagy és a nem fellebbező társai ellen a megyei bíróságon az újratárgyalást követően még súlyosabb ítélet született július 20-án: a felfüg­gesztett helyett végrehajtandó, igaz, egy-egy hónappal rövidebb időtartamú sza­badságvesztést kaptak! Ezt ismételt, immár mindhármuk részéről benyújtott fel­lebbezés követte, amelynek következtében december 10-én a Legfelsőbb Bíróság a csökkentett időtartamú, végrehajtandó szabadságvesztés-büntetést 3 évi próba­időre felfüggesztette. Fléderevics Ferenc és Karlovics Gyuláné vádlottak eseté­ben a felfüggesztést már júniusban helybenhagyta a Legfelsőbb Bíróság. Ugyan­akkor „ellenforradalmi tevékenységük" miatt munkahelyükről a Mór és Vidéke Körzeti Földműves-szövetkezet vezetése (Győri Zsigmond, Csizmadia Károly, Szuna József) mindannyiukat eltávolította a párt utasítására. 254 A pufajkások 1957. április 25-én ismét Pusztavámra mentek. Hogy ez csupán egyszerű, szokásos portyázás volt-e, nem derül ki a rendelkezésünkre álló iratok­ból, de igen valószínű a későbbiek alapján, hogy valakinek a feljelentése nyomán került erre sor. Tény, hogy Fendt Gyula Petőfi utcai házához hajtottak, a teherau­tó betolatott az udvarba, s azonnal megkezdődött a házkutatás. A család férfitag­jai nem voltak otthon, a bányában dolgoztak. A karhatalmisták a padláson és a házzal szemközt, a patak partján elhelyezkedő kovácsműhely mögött „különbö­ző honvédségi tárgyakat, régi mintájú, kevés mennyiségű lövedéket, az udvará­ban szőlővessző alá pléh lőszeres dobozban elrejtetve 3 db kézigránátot és kb. 500 db géppisztoly ÍTTI és egyéb méretű töltényt találtak" - írja a nyomozást el­rendelő határozatában Rostás Lajos rendőrnyomozó főhadnagy. 255 A lőszer- és robbanóanyag-rejtegetéssel meggyanúsított Fendt Gyulát és apját, Fendt Mártont (utóbbi 1919-es veterán volt!) azonnal behozták a bányából, s arra utasították őket, hogy a fellelt bűnjeleket fogják meg, vigyék a teherautóhoz. Ok erre nem voltak hajlandóak, attól tartva, hogy a tárgyakon maradó ujjlenyomatok alapján valódi bizonyítékot szolgáltatnak a nyomozóknak. Márpedig a két férfi szerint a lőszerek, gránátok soha nem voltak az ő tulajdonukban, s arról, hogy azok mikép­pen kerültek a helyszínre, nem tudtak mit mondani. (Ugyanakkor a család meg volt győződve arról, hogy a bűnjelként lefoglalt lőszert és a gránátokat maguk a karhatalmisták helyezték el a „feltalálás helyszínén", a műhely mögött. Ezt köny­nyen megtehette egyébként bárki anélkül, hogy azt a házbeliek észrevették volna: 254 FML Az MSZMP Móri JB iratai. 1957. 5. MESZÖV-jelentés. 255 FML FMF BÜL. 1957: 207. sz. Fendt Gyula vezetékneve az iratokban többféleképpen szerepel, mi a család által használt írásmódot követtük.

Next

/
Thumbnails
Contents