Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Vae victis! Az intézményesített megtorlás

A Kiss- és a Mosberger-iiggyel egyidejűleg a rendteremtés szándékával folyt a Turáni Béla és társai elleni politikai büntetőügy 253 is a megyei bíróságon, amely­ben a megyei főügyész, Mátai Pál és dr. Baróth Ernő ügyész képviselték a vádat. Ezzel párhuzamosan a hírlap is az ilyen esetekben megszokott hangvételében tájékoztatta az olvasókat az ügyről, egyúttal követelve azt is, teremtsenek rendet a móri földműves-szövetkezet irodájában. De hát mi is történt ott? Mint az 1957. március 15-én megjelent, sajátos stílusú újságcikk közli, 1957. február 7-én a mó­rijárási rendőrkapitányságnak jelentették, hogy a földműves-szövetkezet irodájá­ban egyes dolgozók ellenforradalmi gúny verseket, röpcédulákat sokszorosítanak. A vizsgálat megállapította, hogy az egyik röpcédulát Nagy Gyula, a Nemzeti Bank móri fiókjának hitelügyi előadója juttatta el a földműves-szövetkezet fő­könyvelőjéhez, Turáni Bélához. Turáni másnap reggel az irodában több dolgozó előtt felolvasta az uszító tartalmú gúnyos verset, majd átadta azt Fléderevics Fe­renc könyvelőnek, aki azt több példányban legépelte és tovább adta. Az uszító tartalmú gúnyvers újabb továbbítását és sokszorosítását Karlovics Gyuláné és Rőper Sarolta végezte. így a földműves-szövetkezet irodája „az ott dolgozó be­csületes, józan gondolkodású emberek akarata ellenére is ellenforradalmi góccá alakult" - közli az olvasókkal a cikk. (A gúnyvers nem más volt, mint az ún. „Hruscsov-miatyánk", egy közismert ima átirata. Az egyébként szellemes versi­ke, amely legfeljebb politikai kabaréba illett volna, a rendőrség és az ügyészség olvasatában már a fennálló társadalmi rendszer és a testvéri Szovjetunió, vala­mint annak vezetője elleni izgatásnak minősült, s ekként bűncselekményt valósí­tott meg.) Ezzel egyidejűleg egy „Hova lett a cigaretta..." kezdetű röplap is köz­kézen forgott az irodában, amely - mint azt a nyomozó hatóság megállapította ­ugyan nem valósított meg közvetlenül izgatást, de az adott körülmények között alkalmas volt nyugtalanság keltésére, és közvetett módon gúnyolta a népi demok­ratikus rendet, s rémhírek terjesztésére is alkalmas volt. Ezt a röplapot Veszpré­mi Gézáné szövetkezeti dolgozó vitte be az irodába, s ezt Róka Györgyné és Karlovicsné ugyancsak sokszorosította. (Mint azt az újságíró megállapítja, nem is lehet csodálkozni a történteken, hiszen március 12-én délelőtt is egy horogke­reszt díszítette az iroda kapuját, amit természetesen az „ellenforradalmárok, fa­siszta fenevadak" rajzoltak oda.) Az ügyben meglehetős gyorsasággal igyekeztek eljárni a hatóságok. Letartóz­tatták Turánit, Nagyot, Fléderevicset és a későbbiekben Rőper Saroltát. (A három férfi mindegyike - 1-2 nap eltéréssel - egy-egy hónapot, Rőper Sarolta egy na­pot volt előzetesben, illetve őrizetben.) A vádirat már március 6-án elkészült, s az ügyész végül öt vádlottat adott át a bíróságnak. Nem emeltek vádat Kaiser Józsefné és Róka Györgyné ellen, mivel cselekvőségük súlyát csekélynek tartot­ta a megyei ügyész. A megyei bíróság március 27-én hirdette ki ítéletét, s e sze­rint Turáni Béla első-, Nagy Gyula másod-, Rőper Sarolta negyedrendű vádlottat bűnösnek mondta ki népi demokratikus államrend elleni izgatásban, s ezért őket 253 FML FMF BÜL. 1957:71. sz. Turáni Béla és társai. Izgatás.

Next

/
Thumbnails
Contents