Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Vae victis! Az intézményesített megtorlás

Kiss Sándor, a járási nemzeti bizottság titkárhelyettese ellensége, a tanácselnökből községi párttitkárrá előlépett Szuhács János követelésére került sor. A vádiratot a megyei főügyész, Mátai Pál adta be március 21-én a megyei bíróságra. Az első tárgyalási napra április 15-én, a másodikra 29-én került sor. Tanúként meghallgatták Mező Bélát is, aki azt vallotta, hogy 1956. október 30-án a járási nemzeti bizottsági választáson Kiss Sándor volt a kommunisták elleni hangadó, s ezt a stílust Onódy Tibor tőle vette át. (Mező az első tárgyalási napon nem jelent meg, ezért a bíró 100,- Ft rendbírsággal sújtotta.) A többi kihallgatott tanú: Hübler József, Kapuvári Károly, Nagy Tibor, Bod Ádám minderre éppen fordítva emlékezett. Nem bizonyosodott be Szuhács János állítása sem, amely szerint Kiss a rendszer ellen lázított volna Bakonycsernyén. Mint azt a bíró megállapította, ahányszor tanúvallomást tett a volt tanácselnök, annyiszor mondta el másképpen és más időpontra helyezve a Kissnek tulajdonított izgató kijelentéseket. (Szuhács négyszer tanúskodott.) Dr. Tóth Dezső tanácsa május 2-án hozott felmentő ítéletet bűncselekmény hiányában (!). A vádak megalapozatlannak bizonyultak, de dr. Baróth Ernő ügyész 22-én fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen. Fellebbezési indoklásában „a tárgyilagos vallomásokra, főleg Mező Béla rendkívül meggyőző szavaira" utalt. A Legfelsőbb Bíróság szeptember 10-én új tárgyalást rendelt el, megismételtette az eljárást, s egyúttal meghallgatni rendelte Mező Bélánét és Kiss tanárkollégáit is. Eközben Kiss Sándort Szuhács követelésére - augusztus 15-i hatállyal - eltávolították az iskolából, s a faluból is mennie kellett feleségével. Jobb híján két kisgyermeküket az Alföldön élő szülőknél helyezték el, maguk pedig Budapesten próbáltak álláshoz jutni. A tanárt még segédmunkásnak se vették fel a munka-