Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Vae victis! Az intézményesített megtorlás
fel akarta számolni. Erre az alacsonyabb pártszervek tiltakozása miatt mégsem került sor, hiszen, mint megállapították, a karhatalomra szükség van és lesz. „Az lesz a helyes, ha egy parancsnok lesz, tehát a rendőrkapitányság alárendelt[je lesz] a karhatalom." Ugyanakkor a párt egy önálló, csak neki alárendelt milícia „munkásőrség" - felállításában látta biztosítottnak a jövőt 212 . Ezért határozták el, hogy „a munkásmilícia szervezését már a héten megkezdjük" - mondta tájékoztatójában Gyenge Károly. Abban csak megbízható, rendes kommunisták, munkások, parasztok, értelmiségiek, 1919-es elvtársak, partizánok vehetnek részt, azok, akik a párt ügye mellett szilárdan kiállnak. A milíciában a katonai alakulatoknál megszokott raj, szakasz, század, zászlóalj szervezeti rendszert vezetnék be. A Móri járásban egy század lenne decentralizáltan, azaz egy-egy településen illetve nagyobb üzemnél szerveződnének meg a század alárendeltségébe tartozó szakaszok, rajok. A szervezés végrehajtási utasítása értelmében lesz egy katonai szakember az élen, aki a kiképzést irányítja, s mellette egy civil lesz a parancsnok. (Szailer Ferenc közbevetette: „Bolsi legyen!") „Ez a munkásmilícia a párt alá van rendelve, csak az elnökség kollektívája parancsolhat ennek." A felszerelés gyalogsági lesz, minden főnek lesz pisztolya és karabélya vagy géppisztolya, s kapnak kézigránátokat is. A rajok kapnak egy-egy golyószórót, a szakaszok pedig egy-egy géppuskát. A felszerelés része lesz századonként egy adóvevő rádió és egy gépkocsi. Hetenként kétszer lesz lövészet, s ezt azonnal meg kell kezdeni. A névsor (ami „alaposan meg lesz rágva") összeállításáért személyileg Klujber László elvtárs a felelős. A fegyvereket a karhatalomnál fogják elhelyezni, csak a pisztolyok, a zsebfegyver (!) lesz a személyeknél. Tóth István elvtárs szerint ez nagyon meg fogja emelni a párt tekintélyét. Az első nagyszabású akciót február 9-én, a délutáni órákban hajtották végre a pufajkások Pusztavámon a pilóták és rendőrök társaságában. Velük tartott Mező Béla és Kass Dániel is. Egy háromtengelyes ZISZ teherkocsin érkeztek, hamar lezárták a falu utcáit. Tájékozódásukat a bevont helyiek segítették, legfontosabb informátoruk a tanácselnök, Bodri Imre volt. A helyi karhatalom tagja volt ekkor többek között Vancsó Antal, Vancsó Béla, Kovács István, Kertész Árpád, Czéh Pál, Homoki József, Gaál Mihály, Lebocz József, Brázik Imre, Sándor Gábor, Boros János, Kiss Csitári József, Ferov István. A tanácsházra gyűjtötték be és verték végig azokat, akiket a helyi kommunisták ellenforradalmároknak tartottak. Természetesen nem feledkeztek meg a bányáról sem, s elsősorban a második, az ún. végleges munkástanács tagjait igyekeztek összeszedni. Teherautójukra tíznél is több őrizetbe vett személy került, férfiak és nők vegyesen. Lefogták Auer Antalt, Tamás Tibort, Gaál Józsefet, Stoffer Lászlót, Kluber Istvánt, Sörös Tamást, Pusztavámi Mártont, Szakály Kálmánt, Mahler Nándornét, Kacsó Albertnét. Magyari Bélát később, a mun212 „Hivatalosan" csak 1957. február 20-án hozták meg a munkásőrség felállítását elrendelő elnöki tanácsi rendeletet, amely szerint az új fegyveres testületre többek között a népi demokratikus államrend fokozottabb megvédése, a nyugalom biztosítása és az ellenforradalmi restaurációs kísérletek megakadályozása érdekében van szükség. Valójában - mint látható - a párt hadseregének megalkotása már javában zajlott, felállítását a MÚK-tól rettegő hatalom legkésőbb a hónap végéig be akarta fejezni, hogy a március 15-ére prognosztizált újabb „ellenforradalmat" csírájában elfojthassa.
