Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Vae victis! Az intézményesített megtorlás
A rendőrkapitányságon ekkor már megkezdődött az átszervezés, a párt javaslatára igyekeztek minél több megbízható elvtársat (ezek csak párttagok lehettek) felszerelni. Reaktiválták az 1947-ben zavaros históriák miatt leszerelt Kass Dániel volt rendőr hadnagyot 205 , aki visszakapta rendfokozatát is, s a tisztiőrs parancsnoka lett. Rendőr lett Skanda Károly, aki a járási begyűjtési hivatal, illetve a gépállomás dolgozója volt korábban (felesége a pártapparátus instruktora volt). Nyomozó őrmesterként a politikai ügyeket „vitte". A nem megfelelő priorálás következtében büntetett előéletűek is kerültek a rendőri testületbe (ezek eltávolítása csak később történt meg). 206 Hamarosan a civil életből is toboroztak embereket a legénységi állományba, de a káderutánpótlás valódi bázisa a karhatalom volt. Innen tervezték legalább tizenöt, tizenhat fő átvételét, akik viszont a honvédségi rendfokozatukat nem kapták volna meg, s a fizetésük is kevesebb lett volna. Ennek ellenére a járási pártelnökség számba vette őket, s egyenként szavazott a jelentkezettekről. Akinek nem volt a honvédségnél rendfokozata (ilyen volt például Jeschitz József, Pirók Emil, Huszár József, Portik István), azoknak őrmesteri rendfokozatot „javasoltak". (A jelentkezettek közül a későbbiekben, a megváltozott körülmények következtében csak a volt apparátustag majd csókakői községi párttitkár, Portik lett rendőr, hadnagyi rendfokozatot kapott.) A politikainak minősülő ügyeket is a bűnügyi alosztály hatáskörébe utalták, kifejezetten politikai csoportot - szervezetszerűen - egyelőre nem állítottak fel. Egy embert viszont kimondottan kémelhárításra (!) szántak. Január 31-ével felsőbb utasításra fel akarták számolni a karhatalmi „századot", s az így felszabaduló létszámból a rendőrség állományát kívánták bővíteni. (Erre végül is jó ideig még nem került sor.) A pártvezetés január végi elgondolása az volt, hogy egy rendőri karhatalmi századot állítanak fel a február 1 -jén megkezdődő honvédségi átszervezéssel párhuzamosan, s ugyanakkor a meglévő rendőrőrsök mellett újabbakat is szerveznek, egyet Bakonycsernyén, egyet Csákberényben, s szükségesnek tartottak volna egyet Bodajkon is 207 . A rendőrség egyik legnagyobb gondja a gépkocsi hiánya volt, gyalogosan, vagy ún. „taposó kerékpárral", illetve motorkerékpárral látták el a járőrszolgálatot. A motorkerékpárok benzinszükségletét is csak a gépállomás készletéből tudták biztosítani, ezt Fülöp György munkástanácselnök szóvá is tette a pártnál. (Ebben a tekintetben a pufajkások szerencsésebb helyzetben voltak, számukra a szovjetek és a honvédség is biztosított tehergépkocsit a vidéki portyákhoz. Vincze amiatt dohogott, hogy a rendőrségen elhelyezett pilóta tisztek teherautója „mindig magáncélra ment, fát, szenet fuvaroztak", pedig „több dolgot akartak csinálni".) 205 Betöréssel és erkölcstelen magánélettel gyanúsították, de csak pártvizsgálat folyt ellene. Akkori eltávolítása ennek volt a következménye. 206 így lett rendőr például Vancsó Béla és L. S. is, akik garázdaság, orvvadászat és fegyverrejtegetés miatt korábban jogerős ítéletet kaptak. Vancsót azt megelőzően leváltották a párttitkári funkcióból és kizárták a pártból is, A forradalom idején elkövetett fegyverrablás és garázdaság miatt azonban jogi úton nem jártak el ellene, csak a munkásőrségből és a pártból zárták ki 1957 őszén, immáron másodszor. 207 E helységekben volt a korábbi időszakban is rendőrőrs, de felszámolták azokat.
