Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
A forradalom leverése. Visszarendeződés
beteg - epilepsziától szenvedő - Kiss Sándor a fogdában már az első napon háromszor is rosszul lett, s ezután naponta voltak rohamai, míg a korábbiakban ez évente egy-két alkalommal esett meg vele. Halvachs István letartóztatása másnap, pénteken történt, őt úgy hurcolták el a lakóháza udvaráról, hogy nem értesíthette még a feleségét sem, aki csak a letartóztatás után egy héttel tudta meg, hogy férje a móri rendőrség „vendégszeretetét" kénytelen elviselni. Miután lefogására semmiféle konkrét ok nem volt a hatóságok minden igyekezete ellenére sem, egy hét őrizet után a körzeti rendőr, Moór Mihály törzsőrmester volt kénytelen kiizzadni egy feljelentést ellene. Az általa produkált feljelentés szerint - amit az állítólagos szenvedő fél, özvegy Heltay Árpádné természetesen alá sem írt - december 20-án délután (amikor már egy hete a fogdában ült!) Halvachs megtámadta, bántalmazta a nagynénjét, elmondva őt mindenféle piszkos kommunistának, akivel majd le fog számolni. Jellemző, hogy a megyei rendőr-főkapitányság két egymást követő (21-én illetve 22-én kelt) napi jelentésében már az áll, hogy Halvachs nem a nagynénjét, hanem az édesanyját akarta kiirtani, de ilyen finomságokra az adott időszakban nem adtak a hatóságok. A jogi végzettségű Sebestyén László rendőr ezredes, megyei főkapitány pártbeszámolója szerint ugyanis természetes az, hogy gyakorta előbb őrizetbe veszik a gyanúsítottat, s csak ezt követően kezdenek hozzá a bizonyítékok összegyűjtéséhez, főleg azokban az esetekben, amikor az illetők szökésétől tartanak. Annyira nem találtak kompromittáló adatokat Halvachsra vonatkozólag, hogy - formailag - nem helyezték előzetes letartóztatásba sem, egyszerűen csak fogva tartották, holott legkésőbb 72 óra után el kellett volna őt engedniük. Csak 1957. január 25-én, három helyett tehát negyvenkét nap után érkezett meg a járási ügyészhez jóváhagyásra a Halvachs előzetes letartóztatásáról szóló határozat! Igaz, ezt Szabó nyomozó nemes egyszerűséggel visszadátumozta 1956. december 14-ére. Csakhogy dr. Irmes Gellért, a frissen Mórra helyezett járási ügyész nem vállalt cinkosságot a rendőrséggel, feljegyzést készített az esetről. Ebben leírta: „...az előzetes letartóztatásban levő személy előzetes letartóztatása határozatilag még nem volt elrendelve, így azt a BM Járási Rendőrkapitányság visszamenőleges hatállyal rendelte el." 191 Az irat január 28-án kelt, s a december 14-i dátum fölé az ügyész csupán egy kérdőjelet írt, de a szabadlábra helyezést - természetesen - nem rendelte el. Hogy ez ügyben nem a kutató téved az őrizetbe vétel időpontját illetően, arra egy 1957. március 9-én, szintén a móri rendőrségen kelt irat a további bizonyíték ugyanabból a dossziéból. Eszerint Puspán Kálmán százados megszünteti „az 1956. december 14. napja óta előzetes letartóztatásban lévő Halvachs István" őrizetét. (Halvachs ennek ellenére mégsem szabadul, sorsa döbbenetes tragédiába torkollik. Erről a későbbiekben még esik szó.) A karhatalom tagjai feltartóztattak több disszidálási kísérlettel meggyanúsított személyt, s elfogtak néhány „fasisztát" is, akik a móri Vörös Csillag tsz feloszla191 FML FMF iratai. BÜL. 1957:18. sz. Halvachs István és társai. Népi demokratikus államrend és népköztársaság elleni bűntett. A dokumentum véletlenül, egy másik, ettől teljesen független irategyüttesből került elő 2004-ben.
