Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)

Előzmények

Éljen május 11 Pusztavámiak a Viplaha háznál 1951 körül tilag meghatározott ára általában meg sem közelítette a termelés önköltségét. Például a búza átvételi ára 60,- Ft volt mázsánként, míg önköltsége 280,- Ft. A szabad piacon 300,- Ft-ot is fizettek érte.

9 A járási begyűjtési hivatal gyakorta még a korabeli jogszabályok szerint is jogtalanul transzferált. A csókakői Németh Kálmán például adózott, sőt beszolgáltatott olyan föld után is, amit korábban már elvettek tőle. Miután Németh emiatt tiltakozott, elvették a disznaját, amit ő joggal védett, s szembeszegült az intézkedőkkel. Az ügyből természetesen hatóság elleni erőszak lett, s Németh Kálmánt 10 hónap börtönre ítélték. De börtönbe került a csákberényi Sarok Imre és felesége is, akik elmaradtak a beszolgáltatásban, „nem lévén élelmes emberek". 1953 januárjában három, márciusban pedig már négy csákberényi kulák ült börtönben, mivel a rájuk hivatalosan kiszabott vetésterületet nem vetették be időben. A községi hangulatjelentés szerint: „Minden kulák azt mondja, hogy inkább be vannak csukva, mint itthon [vannak], mert ott békén hagyják őket, és így inkább magukat likvidáltatják [!], semhogy az előírt rendeletnek eleget tegyenek."

10 A tsz-mozgalom nem volt sikeres, a kollektív gazdálkodástól (a „szocialista szektortól") idegenkedtek a gazdák. Néha segítséget kaptak a beszolgáltatásban elmaradók a begyűjtési tervek átütemezésével. 9 Honvári János: Magyarország gazdasági fejlődése a II. világháború után (1945-1958). Idézi Simándi Irén: Magyarország a Szabad Európa Rádió hullámhosszán 1951-1956. OSZK-Gondolat Kiadó Budapest, 2005. 69. 10 Idézi dr. Vadász Géza: Csákberény története. Székesfehérvár, 1982. 136.