Polgár Péter Antal: „S falvak csöndjén dühök remegnek” - Fejér megyei történeti évkönyv 27. (Mór - Székesfehérvár, 2006)
Tizenkét forradalmi nap
amelyet a nemzeti bizottság - papíron - kialakított. (Hogy ennek ellenére a feladatban vállalt szerepével Králitz Gyula parazsat gyűjtött a fejére, arra akkor valószínűleg nem is gondolt.) A második napirendben Schiffer János röviden, mintegy tíz percben beszámolt a győri útról, ismertette a Dunántúli Nemzeti Tanács határozatait. Ezt a jelenlévők ugyancsak egyhangúlag elfogadták. Schiffer ugyanekkor tájékoztatta a bizottsági tagokat arról, hogy a nemzetőrség fegyvertelen, s feltehetőleg szó esett a délelőtti bányászküldöttségről is. (Gömbös Zoltán, aki a fegyverekkel kapcsolatos adminisztrációs ügyeket vitte, azt írta önvallomásában, hogy „31 -én már jöttek puskákért a környező tanyákról [Tímárról, Sövénykútról] és Felsődobosról, Nagyvelegről is. Akik a beérkezők közül alkalmasak voltak, azokat beosztották a nemzetőrségbe.") Közölte, hogy másnap a megbízólevéllel Veszprémbe utazik, s megkísérli a fegyverek beszerzését. Az ülés végén Kovács István telefonon megkérte Varga Miklóst, aki addig pro forma csak a községi nemzetőrség parancsnoka volt, hogy jelentkezzék náluk. (Mint azt a Varga Miklós és társai ügyben ítélkező bíróság megállapította, a megbeszélésnek ezen a részén is jelen volt valamennyi nemzeti bizottsági tag, tehát Klujber, Huszár, Vaszkó is, és az ott történtekkel maguk is egyetértettek! Mindezt azért hangsúlyozzuk, mert a megtorlás idején ennek különös jelentősége lesz.) Varga meg is jelent a járási nemzeti bizottságon, ahol Kovács István közölte vele, hogy attól a naptól, pontosabban estétől fogva nemcsak a móri, hanem a járási nemzetőrségnek is ő a parancsnoka, s ebbéli minőségében tőle most megbízólevelet is kap. A megbízólevél alapján jogosult és köteles volt a járás összes településén a helyi nemzetőr alegységek megszervezésére, illetve - ahol az már megtörtént - annak ellenőrzésére. Varga mindkét döntést tudomásul vette, s átvette a Kovács István elnök által aláírt és átnyújtott megbízólevelet. Ezzel egyidejűleg - Varga vallomása szerint - Horváth vagy Schiffer arról is tájékoztatta őt, hogy mivel kormányszintű utasításuk van rá, az időközben megszüntetett Államvédelmi Hatóság móri részlegébe tartozó egyéneket őrizetbe kell venni." Kovács István ezt az utasítást megerősítette, de a végrehajtás módjával kapcsolatosan nem szóltak, azt saját belátásukra bízták. Horváth ehhez annyit tett hozzá, hogy a kormány utasításának végrehajtását már két ízben is sürgették náluk, ezért döntöttek a letartóztatásról. Ezek után Varga visszament a nemzetőrségre, s tájékoztatta Vinczét a megbízatásról. Úgy határoztak, hogy az ÁVH-sok őrizetbe vételét, amit másnapra terveztek, praktikus okokból Vincze főhadnagy hajtja végre (személyesen ismerte őket). A hosszan tartó értekezlet körülbelül éjfélkor fejeződött be. Az államvédelmisták őrizetbe vételével egyidejűleg Mező Béla letartóztatása is szóba került, ezt azonban Varga Miklós Kiss József előtt elhallgatta. Varga Göm99 A rendelkezés azután született, hogy Nagy Imre miniszterelnök 28-án elmondott beszéde szerint megszüntetik az AVH-t. A fővárosban és a nagyvárosokban az ávósok egy része rendőrruhába öltözött át, így próbálva elkerülni a provokációkat. Csakhogy több esetben éppen a vadonatúj egyenruha buktatta le őket.