Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

IV. A. 71. FEJÉR VÁRMEGYE SZABÁLYRENDELETEI 1693-1846 0,50 ifm A szabályrendelet helyi érvényű, esetünkben vármegyei jogszabályokat jelent. A feudális korban a latin statútum, majd a rendszabás kifejezést használták. A vármegyék, mint jogszabályalkotók egyre szélesebb körben adtak ki szabályrendeleteket olyan esetekre, amelyeket törvény nem szabályozott. Hatályuk az adott területre, így Fejér vármegyére terjedt ki. A megye újjászervezésétói kezdve a megyei közgyűléseken „közös elhatározással" dolgozták ki és fogalmazták meg e rendeleteket. A statútumokat bevezették a közgyűlési jegyzőkönyvekbe, a szövegnek ezt a részletét „Statútum est" forma zárja. A visszakeresést a statútum szó lapszéli megismétlésével is segítették. A rendszabályok tiltották és ugyanakkor meghatározták az ellenszegülők büntetését is. E helyi rendeletek tisztviselői hatáskörök, szervezeti formák kialakításával elősegítették a megyei közigazgatás és jogszolgáltatás fejlődését is. Az 1701. július 8-ai közgyűlésen tizenkét statútumot foglaltak írásba. A megye jegyzőjének meghagyták, hogy a statútumokat és az egyéb rendelkezések másolatait, tájékoztatás céljából adja ki a főurak tisztviselőinek és a nemesek küldötteinek. A másolás pontosságára ügyeltek, ezt különösen akkor tartották fontosnak, amikor a 19. században már a nyomdai sokszorosítást készítették elő. A rendszabályok ismeretére szüksége volt a községi tisztviselőknek is. A járási főszolgabírók gyakran foglalkoztak azok összegyűjtésével. A rendeletek könyve gyakran tartalmaz megyei rendszabályokat. 1836-ban a megyei törvényszék november 22-26-ai ülésén Sárközy Kázmér másodalispán jelezte azt a problémát, hogy az új tisztviselők nem ismerik a „Megye Rendszabásai"-t, pedig az ügyintézésben azt kellene alkalmazni, betartani. Javaslatára egy közgyűlési bizottság összegyűjtötte, majd véleményezte a még hatályban lévőket. 1838. november 15-16-án ültek össze az érvényben lévő szabályrendeletek felülvizsgálatára. A küldöttség elnöke a másodalispán volt, főurak, a megyei aljegyző és alszolgabíró, tiszteletbeli alszolgabíró és esküdt, táblabíró, tiszteletbeli főügyész, a számvevő, a levéltárnok és a megyei főorvos volt a tagja. A felülvizsgált, érvényben lévő rendeletek 1716-1838 között keletkeztek. Az 1830 előtt keletkezett rendeletekhez megjegyzéseket fűztek, az újabb törvények ismeretében módosítottak rajtuk, változtattak a szövegen. Olyan is előfordult, hogy a küldöttség a szabályrendeletet átminősítette hivatali utasítássá. Az új, 1830 után keletkezett szabályrendeleteket nem kellett még felülbírálni. A felülvizsgáló munka előkészítésekor a közgyűlési jegyzőkönyve-