Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

lésnek, a megye ezután küldte fel azokat a helytartótanácsnak. A különböző' jogcímeken behajtott összegeket továbbra is a főadószedő kapta, de a számvevő tudtával. A számvevő munkája a már működő kvártélyházak, a katonai szállítások járási jegyzékeinek ellenőrzésén kívül kiterjedt a községi bírói, a gyámatyai számadások, taxák, könyöradomány-gyűjtések vizsgálatára is. Foglalkozott magánszemélyek ügyeivel is, például örökösök adósságaival, bérlők adójának elengedésével. A számadásokat 1813-tól magyar nyelven vezették, így a perceptor helyett kezdetben az adóvevő, később az adószedő kifejezést használták. Az adószedői pénztárak kezelését úgy biztosították, hogy az al-adószedőknek kezest kellett állítaniuk. Az adminisztrátori rendszer bevezetése után a kezeslevelekben szereplő összegeket annak arányában szabták meg, hogy az adópénztáron kívül kezelnek-e más pénztárat is. Az összegeket az al-adószedők vagy kezeseik birtokára betáblázták. A hivatalából távozó al-adószedő számadásainak elfogadása után a levéltárban őrzött kezeslevelet visszakapta. A leköszönő főadószedő a közgyűlés előtt adta át a megye pénztárának kulcsát. Az adószedő, később „Főadóvevői Hivatal" iratanyagát a levéltár falain belül érte a legnagyobb veszteség. A helyhiány miatt 1869-ben régi faluszámadásokat és adókönyveket, 1877-ben olyan 18. századi adóösszeírásokat, amelyeknek - véleményük szerint - már gyakorlati értékük nem volt, engedéllyel kiselejteztek. Kevés, már selejtnek minősített iratanyag katonai vonatkozása miatt maradt meg. Az adószedők iratanyagát is a közgyűlési iratokkal együtt érdemes vizsgálni. Az összeírásokat, azok tervezeteit és utasításait, de számadásokat is soroltak a közgyűlési iratok közé, ha az adószedői számadás melléklete tárgya miatt volt fontos, akkor azt helyezték a közgyűlési iratanyagba. Dicalis és rovásadó összeírások. Az 1692-ben újjászervezett Fejér megyében két szolgabírói járást alakítottak ki. Az 1693-ban készített, előző évi hadiadó elszámolás még azt az állapotot mutatta, amikor e két járás falvai Komárom, illetve Veszprém megyéhez adóztak. 1774-1775-ből maradt meg a három járás dicalis összeírása. Egységes formula alapján készült mindkét adónemre. A helységek adatai után, a kötetek végén a puszták összeírása következik. Az 1846-1847-es adóösszeírás, a hadi- és háziadó alapra is vonatkozó rovásadó-összeírás. Nem nemesek összeírásai. Az 1715-ös országos összeírás Fejér megyei és székesfehérvári adatainak hiteles másolata 1828-ból. Az 1720. évi országos összeírás eredeti Fejér megyei kötete és az összeírás hiteles másolata 1828-ból. Az adókivetés újjászervezése céljából az 1827. VII. tc. alapján elrendelt 1828. évi országos összeírás. Az egységes rovatokon kívül helyi vonatkozású adatokat is tartalmaz. Nemtelenek (nem nemesek) összeírásai. Az 1802-ben elrendelt