Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

IV. A. 8. ESTERHÁZY FERENC FEJÉR VÁRMEGYE FŐISPÁNJÁNAK IRATAI 1692-1693 (1723) 0,02 ifm Esterházy Ferenc főispán tevékenységével kapcsolatos iratok a megye újjászervezésének időszakából. Az iratanyagon egykori megjelölésként szerepel: „Acta Inclyti Comitatus Albensis". A 19. század végén a megyei főlevéltárnok is a közgyűlési iratokkal való kapcsolatra utalt, amikor rájegyezte az iratokra: „ex fasciculo nro 0 (nulla) 1692". A már bekötött iratanyagra mint Esterházy Ferenc leveleskönyvére, hivatkozik a szakirodalom. Esterházy Ferenc főispáni beiktatása után már ő maga hívta össze 1692. szeptember 20-ára azt a közgyűlést, amelynek meg kellett választania a tisztikart és a megye követeit. Ezen a közgyűlésen megfogalmazták, hogy a követek akadályoztatása esetén a főispán maga menjen Bécsbe a megye sérelmeinek előterjesztésére, Esterházy Pál nádorhoz. Kísérje el a megyei jegyző, mindent tegyenek meg a megye érdekében. A közgyűlés másnapjáról, 1692. szeptember 21-ról megtalálható az iratok között a Fejér megye követeinek adott utasítás másolata. 1692. szeptember 30-ai keltezéssel Fejér megyének a nádorhoz írt levele szintén másolat. Magát a császárt is tájékoztatták a megye újjászervezésének nehézségeiről, a török uralom alatti megosztottságból fakadó vitás kérdésekről. A fontos iratok másolatait már Cseszneken, a főispán lakóhelyén készítették. A megye középkori levéltára elpusztult. Ezért a központi szervek irataiban külön adatgyűjtő munkát végeztettek, hogy összegyűjtsék az egykor Fejér megyéhez tartozó helységeket. így került az iratokhoz Fejér megye 1543. évi portális összeírásának és több, a megyét és Fehérvárt érintő kiváltságlevélnek a másolata is. 1. kötet Fejér megye lajtsromozatlan iratai és Esterházy Ferenc levelei 1692-1693 (1723) IV. A. 9. FEJÉR VÁRMEGYE ADÓSZEDŐJÉNEK IRATAI 1693-1849 4,56 ifm A Fejér megyére kivetett adót a megyei közgyűlés osztotta fel és hajtatta be. A megye újjászervezésének időszakában ez a feladat is a járási szolgabírákra hárult. A közgyűlés részletes utasítása alapján összeírták járásaik teherbíró képességét, ennek arányában vetették ki és hajtották be az adókat. Az első