Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

Az „árvák dolgára ügyelő deputatio" vagyis bizottság működését az 1809. évi megyei szabályrendelet alapján ismertetjük. A bizottságot a megye rendelte ki, elnöke a másodalispán, tagjai: két táblabíró, négy szolgabíró, az aljegyző, a számvevő, az ügyész, a levéltáros és az esküdt volt. Az ülést az elnök hívta össze, de sürgős esetekben közvetlenül is utasíthatta a járási szolgabírákat, a rendkívüli intézkedéseket a legközelebbi bizottsági ülésen be kellett jelentenie. A bizottság jegyzője minden ülésen jelentett az elintézendő ügyekről. A bizottság véleményét külön jegyzőkönyvbe vezették, azt az elnök hitelesítette. Ezt a jegyzőkönyvet hagyatták jóvá a következő köz- vagy részgyűlésen. A kiküldetés elrendelése is ott történt. A levéltáros feladata az árvaügyi iratok elkülönített kezelése volt. A gyámatyák számadásait a számvevő ellenőrizte, kifogásairól a bizottságnak jelentett, a bizottság a szolgabírókon keresztül tartott velük kapcsolatot. A szabályrendelet, a bizottság feladatain kívül részletesen ismertette az árvaügy intézésének fázisait. A szülők halála után kisebb értékű örökség esetén az esküdtnek, nagyobb érték esetén a járási szolgabírónak kellett összeírnia az árvák ingó és ingatlan vagyonát. A leltár készítésekor a szolgabírónak gondoskodnia kellett alkalmas gyámatyáról is, akit a bizottságnak is bejelentett. A megye jóváhagyása után a jegyző nyilvántartásba vette az új árvákat és gyámatyjukat is. A gyámok az árvák fekvő jószágának jövedelméből hatod részt kaptak. Ha ilyen nem volt, akkor az árvák tőkepénzét adták ki 6 százalékos kamatra, s ennek hatod része volt fáradozásuk jutalma. Az ingóságokat - az ékszerek kivételével - eladták. A fekvő jószágok haszonbérbe adását és az árvák közötti osztályt is felügyelték. A gyámatyák a gondjaikra bízott árvák vagyonának kezeléséről, mint egy uradalom gazdálkodásáról, évente elszámoltak. Ha perre került a sor, akkor az árvaügyi bizottság kérte a megyét, hogy tiszti ügyészi pártfogást adjon. Ezekről a perekről a tisztiügyész minden év végén tájékoztatást adott a bizottságnak. A gyámatyák - a számadásaik és azok okmányain kívül - évente nyomtatott táblázatok kitöltésével is számot adtak gazdálkodásukról. Az árvaügyi bizottság ezeket összesítette, s jelentette a megyének. A számadások megvizsgálása után, s az árvaügyi bizottság jelentése alapján a felmentő (absolutionalis) levelet már a megye adta ki. a) Jegyzőkönyvek 1798-1847 0,03 ifm 1. doboz Árvabizottsági ülések jegyzőkönyvei (protocolla orphanalis deputationis) 1. Jegyzőkönyvek 1798-1799 1832-1836 2. Jegyzőkönyvi kivonatok 1833-1847 (orphanalis minuta)