Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR LÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1692-1848

A másik gyűlésformát, a részgyűlést (particularis congregatio) sürgős intézkedés céljából hívták össze. Fontos kérdésekről nem dönthetett, határozatait a következő közgyűlésnek jóvá kellett hagynia, a 18. század végére a megyei tisztikar értekezletévé vált. a) Köz- és részgyűlési jegyzőkönyvek (Protocolla congregationum) 1) Tisztázatok 1692-1786 (1789) 1,30 ifm Fejér vármegye köz- és részgyűlési jegyzőkönyveinek sorozatához a tisztázatokon kívül eredeti fogalmazványok is tartoznak. A jegyzőkönyvek utólagos hitelesítésére 1818-ben külön bizottság alakult. Ekkor számba vették a hiányzó köteteket. 1698-1700 között nem találtak jegyzőkönyveket. Az 1701-1719. évi köteteket a fogalmazványok sorozatából emelték ki, s hitelesítették. A megye 1705-1709-es jegyzőkönyvei ma hiányoznak, az bizonyos, hogy a labanc megye megosztva, „két részben" működött, vezetői Győrben tartózkodtak, a tisztviselők - az iratanyag tanúsága szerint - Székesfehérváron részgyűléseket tartottak. Fejér vármegyében 1706 tavaszától már működött a kuruc vármegye is. Tevékenységéről, közgyűlési intézkedéseiről források maradtak, de jegyzőkönyvei megsemmisültek. Amikor Fejér vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztáit készítettük, a közgyűlési iratok között találtuk meg az 1697., 1698. és 1700. évi jegyzőkönyvek anyagát. Ezek 1818-ban, a hitelesítéskor azért nem kerülhettek elő, mert akkor csak a tisztázatokat és a fogalmazványokat vetették össze. A közgyűlési jegyzőkönyvek az ülések dátumát, helyét, az elnöklő fő- vagy alispán nevét, a résztvevők névsorát tartalmazzák. A közgyűléseket általában Székesfehérváron tartották, ritkán a környező településeken, pl. Móron, Lovasberényben. A közgyűlés témái és a helyválasztás között nincs összefüggés. Rendkívüli helyzetben, pl. az 1739-es pestisjárvány idején, a várost körülvevő vesztegzár miatt a megye részgyűléseit Sárkeresztúron, Seregélyesen, Csákváron, Móron, Polgárdiban, Tácon és Tabajdon tartották. A 17. század végén a gyűlések székesfehérvári helyszíne - a főispán jelenlététől függetlenül - gróf Esterházy Ferenc főispán rezidenciája. Később, 1698-ban a „szokott helyen", a „fehérvári megyeházán", a „szokott székházban" megjelölés is erre az épületre vonatkozhatott. A megyei közgyűlés csak 1700-ban döntött arról, hogy házat vásárol a megyének, azzal az indoklással, hogy addig nem volt megyeháza. A jegyzőkönyvek az ülések lefolyását a kialakult gyakorlat szerinti sorrendben tükrözik. Napirendi pontok szerint nem számozták meg az ügyeket. Elsőként a királyi vagy felsőbb hatóságoktól érkezett leiratokat ismertették. A ve-