Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1848-1849

IV. B. 114., 115., 116. FEJÉR VÁRMEGYE SZOLGABÍRÁINAK IRATAI 1848-1849 A forradalom és szabadságharc idején a járási tisztikar feladatkörét megyei rendszabály nem határozta meg. Részben a feudális korszak gyakorlata élt tovább, részben újabb, a forradalmi átalakulás és a szabadságküzdelem menete megkövetelte rendkívüli feladatok végrehajtása határozta meg tevékenységüket. A járások főszolgabírái irányították a kerületek szolgabíráinak (alszolgabíró, albíró), esküdtjeinek tevékenységét. A járások tisztikara rendszerint jelen volt a bizottmány ülésein, s annak határozatait foganatosította, jelentéseiket a törvényhatósághoz vagy az első alispánhoz juttatták el. A megye főjegyzője a bizottmány általános érvényű határozatait írásban közölte a fő- és alszolg ab frakkal. A közigazgatási feladatok mellett az igazságszolgáltatás szervezetében is jelentős szerepet töltöttek be. A szolgabírói székek átvették - bizonyos büntető- és polgári peres eljárások esetében - a megszüntetett úriszékek hatáskörét, így a szolgabírák - esküdttársaikkal együtt - ítélkeztek a kisebb kihágások, tolvajlások, szóbeli perek esetén, de a megyei törvényszéknek segédhatóságai is voltak abban az értelemben, hogy tanúkihallgatásokat eszközöltek, a tanúvallomási jegyzőkönyveket felvették és hitelesítették, a nyomozás során eljártak vagy segítették a törvényszék, az ügyészi hivatal munkáját. Ideiglenesen átvették az uradalmi fogházak (Bicske, Nagyláng, Iszkaszentgyörgy, Csurgó, Bodajk, Kálóz, Seregélyes, Polgárdi) felügyeletét is. A közigazgatási és törvénykezési feladataikon túl irányították a kerületükhöz tartozó helységek nemzetőri képességgel bíró lakosainak összeírását, az önkéntes nemzetőrök toborzását, az újoncozást, a községi bírók és elöljárók választását. Felügyelték az árvaatyák számadásait, az árvavagyon kezelését. Az első népképviseleti országgyűlési választások lebonyolításában, szervezési munkálataiban is szerepet kaptak. A honvédelmi harcok során teljesítették a katonai hatóságok rendeleteit, parancsait (élelmezés, előfogatok). A népfelkelések megszervezésében is fontos feladatokat láttak el. Gyulai Gaál Ede a megye ideiglenes királyi biztosa (1849. január-április) az ellenforradalom céljainak vetette alá a járások tisztikarát. Ezt bizonyítja, hogy a járások, a kerületek élén több alkalommal hajtott végre személycserét. A feladatok sokasága, sokrétűsége is szükségessé tette, hogy a megyebizottmány a járások és a járásokhoz tartozó kerületek területét pontosítsa. A járások felosztásánál figyelembe vették a népességi viszonyokat, a helységek és