Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1848-1849

földesurak között felmerülő, az úrbériséget illető perekben első fokon az alispáni bíróság ítélkezett. A megye bizottmánya már 1848. május 2-ai ülésén 66 ülnököt nevezett ki a törvényszékhez, akiknek feladatköre - ha az országgyűlés a bírósági szervezet felépítéséről egy éven belül nem intézkedik - megszűnik, s újabb ülnökök meg­bízásáról kell határozni. Azt is fontosnak tartották, hogy a törvényszék „ezentúl mindig határozott számú bírókból" álljon. így az elnök, a tiszti főügyész vagy helyettese mellett négy ülnök részvételét mondotta ki a bizottmány. Rajtuk kí­vül a jegyző, a várkapitány, a szolgabírák és az esküdtek is jelen voltak. 1849 januárjában a császári katonaság Fejér megyét is megszállta. A január 17-én királyi biztosnak kinevezett Gyulai Gaál Ede a közigazgatás és jogszol­gáltatás kizárólagos irányítója lett. A megyei igazságszolgáltatás élére a má­sodalispánt helyezte, s a törvényszék feladatkörét módosította. A polgári-, a csőd- és büntetőperek mellett hatáskörébe utalta a betáblázásokat, a nemes­ségigazolásokat és a bírói zár iránti kérdéseket is. A megyei bizottmány által a törvényszékhez kinevezett ülnököket felmentette, helyükre a Habsburg ha­talommal együttműködő táblabírákat (16 fő) nevezett ki. A királyi biztos meg­határozta: hetente legalább három alkalommal tartsák üléseiket, viszont szi­gorúan megtiltotta, hogy közjogi kérdésekről vitázzanak. A megyét megszálló császáriak kivonulása (1849. április 25.) után május 3-án tartotta első ülését a törvényszék, s a megyeszékhelyen június 30-áig működött. A megyei törvényszék jegyzőkönyvei és iratai a bírósági szervezet változásain túl a parasztmozgalmakra, a megkezdődő, illetve folytatódó úrbéri elkülönítések­re, tagosításokra vonatkozóan igen fontos forrásokat tartalmaznak. Természetesen a büntetőperek (gyilkosságok, rablások, tolvajlások stb.), a polgári peres és nem peres eljárások pertestei is megtalálhatók. Igen hasznosan segíti a kutatómunkát az 1848. évi iratokhoz készült mutatókönyv; az ülésjegyzőkönyvek egyik igen ér­tékes vonása, hogy tartalmazzák az ítéletek lényegét, az ügy összegzését. a) Jegyzőkönyvek 1848-1849 0,10 ifm 1. doboz 1. kötet Törvényszéki jegyzőkönyv 1848. január 10. -1848. június 17. 2. kötet Törvényszéki jegyzőkönyv 1848. június 21. -1848. december 27. 2. doboz 3. kötet Törvényszéki jegyzőkönyv 1849. január 15. -1849. június 30. b) Törvényszéki iratok 1848-1849 1,70 ifm 3. doboz Levelezőkönyv 1848. március 2.-1849. június 18. 4. doboz Büntető-és polgári perek 1848 1- 50. sz. 5. doboz Büntető- és polgári perek 1848 51- 124. sz. 6. doboz Büntető-és polgári perek 1848 125- 180. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents