Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1848-1849

IV. B. 109. FEJÉR VÁRMEGYE ELSŐ ALISPÁNJÁNAK IRATAI 1848-1849 0,20 ifm Az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc időszakában Zlinszky István és Csapó József töltötték be a vármegye első tisztségviselőjének, az első alispánnak a feladatkörét. Zlinszky István 1848. május l-jét, a vármegyei bizottmány megalakulását követően, tekintettel arra, hogy a megyei hatóság ideiglenes gyakorlatáról szóló 1848. évi XVI. törvénycikk tisztújítást nem tett lehetővé, a tisztikar többi tagjához hasonlóan, megtartotta hivatalát. Megtestesítője volt a hivatalnok típusú tisztségviselőnek, ugyanis Fejér vármegye ideiglenes császári megszállásának időszakában (1849. január 13.-1849. április 25.) megtartotta hivatalát. Gyulai Gaál Ede a megye és Székesfehérvár szabad királyi város császári és királyi biztosa a „jó szelleműnek", azaz a megszállók iránt lojálisnak bizonyult Zlinszkyt megbízta az alispáni hivatal vezetésével; a császári és királyi biztos rendeleteinek végrehajtásával, a megyei pénztárak és az adók beszedésének felügyeletével. A forradalom és szabadságharc időszakának kiemelkedő személyisége Csapó József; 1845-től a vármegye főjegyzője, 1848 szeptemberében lemondott hivataláról, mert a megyei önkéntes nemzetőrök parancsnokává nevezték ki. A forradalom és szabadságharc iránt elkötelezett Csapó Józsefet 1849. május 9-én a megye első alispánjává nevezte ki gróf Batthyány István kormánybiztos. Tisztségét 1849. augusztus 17-éig töltötte be. A világosi fegyverletételt követő napokban Komárom várerődjében talált menedéket. Az első alispánok iratai zömében a közigazgatás során az általuk elintézett ügyek iratait, illetve a hozzájuk eljuttatott, elsősorban az ideiglenes császári megszállás időszakában keletkezett rendeleteket és utasításokat tartalmazzák. Figyelmet érdemelnek az 1848. március 15-e után keletkezett, a közhangulatot tükröző szolgabíró jelentések. Forrásértékük miatt ugyancsak jelentősek a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmányt a megye általános helyzetéről tudósító dokumentumok. Az 1849. évi alispáni jegyzőkönyvek részben az ideiglenes megszállás időszakának, részben az 1849. május 9-én újjászervezett megyei bizottmány működésének forrásai. Zlinszky István 1849. január 19-étől április 22-éig jegyzőkönyvben rögzíttette Gyulai Gaál Ede császári és királyi biztos rendeleteit, utasításait. A jegyzőkönyvekben a járási szolgabírók jelentéseit is feljegyezték. Az erre az időszakra vonatkozó közigazgatási iratok részben kiegészítik a jegyzőkönyvek bejegyzéseit, részben újabb adatokkal bővítik az ideiglenes megszállás időszakának forrásait.