Arany Magyar Zsuzsanna - Erdős Ferenc: Fejér Vármegye Levéltára 1692-1849 - Fejér megyei történeti évkönyv 26. (Székesfehérvár, 2005)

FEJÉR VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 1848-1849

IV. B. 101. FEJÉR VÁRMEGYE IDEIGLENES VÁLASZTMÁNYÁNAK IRATAI 1848 0,02 ifm Gróf Batthyány Lajos miniszterelnök március 22-én kelt utasítása értelmében a megye kisgyűlése foglalkozott a választmány megalakításával. A megalakítandó választmány feladata a „rend, a béke és a bizalom" fenntartása volt. Figyelemmel kellett kísérnie a megye belpolitikai helyzetének alakulását, gondoskodnia kellett az esetleg fellángoló parasztmozgalmak megelőzéséről is. 1848. március 29-én megalakult a tíz tagból álló megyei választmány; elnöke az első alispán lett, de még működését sem kezdhette meg, mert a forradalmi átalakulás híveinek követelésére március 30-án a választmányt újjászervezték. Az alispán megmaradt a választmány elnökének, tagjainak számát kibővítették (18 fő), s az egy nappal korábban kinevezett tagok közül csupán ketten maradtak a választmány tagjai. Feladatai is módosultak: fel kellett vennie a kapcsolatot a székesfehérvári, a Pest városi és a Pest megyei választmányokkal. Első ülése - március 31-én - igen forró politikai légkörben zajlott. A városi választmány küldöttei kijelentették: „a fehérvári közönség között azon határozottság, azon szellem él, mely az elnyomást tűrni nem fogja". Szükségesnek tartották a megyei és a városi nemzetőrség gyors megszervezését is. A forradalmi légkörben és szellemben zajló ülésen a városi és a megyei választmány fúziójának gondolata is felvetődött, amely azonban nem valósult meg, s a március 31-ei ülést követően már radikális, forradalmi szellemről nem tanúskodnak az iratok. A választmány erőfeszítéseit a március forradalom hatására fellángoló parasztmozgalmak elfojtása határozta meg. Magyaralmás, Csákberény, Csór, Csabdi, Iszkaszentgyörgy, Gánt, Bicske helységek parasztsága mozdult meg elsőnek a megyében. A mozgalmak megfékezésével, lecsendesítésével párhuzamosan a nemzetőri „képességgel" bíró egyének összeírását irányította és fogta össze a testület. A feladatok végrehajtását a járási tisztikar teljesítette, a szolgabírákkal állandó kapcsolatot tartottak fenn. Jelentéseikből értesültek a helységek lakosságának hangulatáról, a megyében zajló eseményekről. A megyei bizottmány megalakulása (1848. május 1.) után feloszlatták az ideiglenes választmányt: „ezen rendbizottmány ezennel megszűnik". Iratait és jegyzőkönyveit a megyei levéltárban helyezték el, de ez ideig iratait nem sikerült feltárni. Az ülésekről felvett jegyzőkönyvek fogalmazvány és tisztázati példányainak gondos összevetésével, tanulmányozásával lehetséges a kutatás. A jegyzőkönyvek nem hitelesített példányok: javítások, kiegészítések találhatók bennük. A jelzett hiányosságok ellenére a választmány anyaga nem