Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Bevezetés

törvényhatósági bizottság közgyűlésén, az állandó választmány elnökeként a közgyűlés elé tartozó fontos ügyek előkészítését irányította. Az 50 főből álló megyei állandó választmány első ülését 1872. február 12én tartotta. Az alispán azonban nem csak irányította, összefogta, hanem bizonyos szempontból meg is határozta a testület munkáját, személyes döntése és véleménye nemegyszer megszabta az állásfoglalás tartalmát. Az állandó választmány 3 szakosztályban fejtette ki tevékenységét. Megalakították a közigazgatási és közjogi szakosztályt (elnöke: Zlinszky István), a pénzügyi szakosztályt (elnöke: Pellet Sándor kanonok), a közlekedési és műszaki szakosztályt (elnöke: Zuber Antal). A szakosztályok elnevezése feladatuk jellegét is tükrözte. Az állandó választmány ülésein jegyzőkönyvet nem vezettek, jelentés vagy „végzéstervezet" formájában összegezték álláspontjukat.

6 Az alispán negyedéves és évi összefoglaló jelentéseiben részletesen beszámolt az általa vezetett hivatal munkájáról, a közigazgatás állapotáról. 1872 első hónapjaiban a tisztviselők megismerkedtek feladataikkal, lebonyolították a még elintézést igénylő iratok átvételét, a tömegével érkező miniszteri rendeletekben foglalt utasításokat végrehajtották, illetve végrehajtásukat megkezdték. A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvény életbe léptetését követően - március végéig - összesen 244 rendelet érkezett a főhatóságoktól a megyéhez. Az alispán a központi tisztikar vezetőivel közösen kijelölte a csendbiztosi, az alorvosi kerületeket. Három alorvos látta el a feladatokat a megye 6 közigazgatási járásában. A közbiztonsággal, az egészségügyi igazgatással kapcsolatos feladatok mellett az alispán ellenőrizte a községek rendezéséről szóló 1871: XVIII. tc. végrehajtását, a községek szabályrendeleteinek kidolgozását. A közigazgatás helyzetéről szóló jelentés érdemi részében beszámolt a közmunkahelyzetről, az utak, hidak, egyéb műtárgyak építési és karbantartási munkálatairól. A sorozás eredményéről, az elszállásolás rendjéről, pl.:1872-ben 6 lovasszázad tartózkodott a megyében, a 10. és 13. [cs. és kir.] huszárezred alakulatai Érden, Tárnokon, Sóskúton, Martonvásáron, Kajászószentpéteren, Ercsiben, Nagy- és Kisperkátán, Adonyban, Dunapentelén, Rácalmáson, Tabajdon, Alcsúton, Válón, Móron és Bodajkon állomásoztak.

7 Elemezte a megye közegészségügyi, pénzügyi helyzetét. Szólt az árvaszék tevékenységéről és ügyfélforgalmáról, az alispáni, a főszolgabírói hivatalok ügyintézéséről, pontosan feltüntette az elintézett és a még feldolgozásra váró akták számát. Vizsgálta a köztisztaság helyzetét, a népmozgalmi viszonyokat. A megye gazdasági helyzetét tárgyalva kiemelten szólt a mezőgazdasági munkavégzésről, a termésátlagok alakulásáról, az állattenyésztés problémáiról, az állategészségügyről. Esetenként tájékoztatta a törvényhatósági bizottság tagjait a Székesfehérvári Királyi Törvényszék munkájáról is. Az 1874-ben ismertetett adatok közvetlenül rávilágítanak a közbiztonság helyzetére. A gyilkosságok száma 12, a súlyos