Erdős Ferenc: Fejér vármegye alispánjainak éves jelentései 1872-1890 - Fejér Megyei Történeti Évkönyv 24. (Székesfehérvár, 1998)

Alispáni jelentés az 1873. évről

részint az előbbeni évekre, részint a múlt évre vonatkozólag még nevezetesebb hátralékok mutatkoznak, mint azt az alább szerencsém leend elősorolni, mégis általában a múlt 1872. évhez képest meglehetős kedvező tényállás mutatkozik, és ott is hol még az előbbeni évekből nagyobb hátralék leszolgálatlanul maradt, mégis a múlt év folyta alatt leszolgált hátralékok mennyisége nagyon fölözi a le nem szolgáltakét [...]» A múlt évben felhasznált munkaerővel következő kiterjedésű munkák végeztettek: kiegyengettetett 340.225 öl út. Útiárok tisztogattatott 92.723 öl, új árok kiemeltetetast 34.180 öl; új út elkészült 7.557 öl. Földleásás s feltöltés történ 5.205 köbméter, kőtermelés 1.102 köbméter, kaszáitatás 1.360 köbméter, 1.248 köbméter kő leágyaztatott, 4.923 köbméter murva termesztetett, szállíttatott pedig 4.525 köbméter murva, s beágyaztatott 4.729 köbméter. Népnevelési viszonyainkról a megyei iskolatanács évnegyedes jelentése fog adatokat szolgáltatni, mely is a tárgysorozatban fel van véve, s így az ülés folyama alatt napirendre kerülend. Legyen azonban szabad itt megjegyeznem, hogy amennyiben abból kiderül, hogy az oktatásban nem részesülők, illetőleg iskolát nem látogató gyermekek száma, mely a Bodajki felső és alsó járásban csak egy vagy két százalékot tészen, a Váli és Rácalmási járásban pedig 7, sőt 15%-ra emelkedik, kötelességemnek tartottam az illető járásbeli szolgabírákat s községi elöljáróságokat felhívni, hogy az iskolalátogatásra való buzdításban, s szükség esetén a mulasztásra nézve elő szabott büntetés foganatosításában annál teljesebb eréllyel járjanak el, mert míg egyrészt a törvénynek s a megye minden rendeleteinek pontos foganatosítása szoros kötelességükben áll, másrészt különösen hazánk s nemzetünk érdekeivel annyira összenőtt ezen cél e téren a legengedetlenebb közreműködést igényli, hogy az iskolalátogatási kedvezőtlenebb arány e két utóbbi járásban [...] részben onnan is magyarázható, hogy éppen e két járásban s a Sárkeresztúriban, melyből az adatok hiányoznak, léteznek a legnagyobb puszták, mely körülmény a gyermekek iskoláztatását, kivált télen, nagyon nehezíti. Ezen kiterjedt puszták birtokosai ugyan nagy részben gondoskodnak pusztabeli cselédjeik gyermekeinek helybeni oktatása s e célra szolgáló iskolák felépítése iránt. Saját oskolával el nem látott pusztáknak a legközelebbi községhez való csatolását, és ez esetben községi avagy felekezeti iskolának felállítását, mint utolsó remediumot ugyan kimondja a törvény, azonban ezen rendszabály sok izgalmat s nehézségeket idézvén fel, ezután sem érethetik el minden esetben a fő cél, a népoktatás általánosítása [...] A törvény lángeszű alkotója minden jóért és szépért lángoló idealizmusában túlment a jelen kor viszonyain, őelőtte mikor ezen törvényt teremte, egy jövendő Magyarország képe lebegett, melynek viszonyai a kultúra terén leginkább előhaladt országokkal s nemzetekkel kiállják a versenyt, s e magaslatra felemel-